Tudomány

Csordákban vándoroltak a dinoszauruszok

Ahogy a ma élő nagytestű növényevő emlősök is teszik, százötven millió évvel ezelőtt egy dinoszauruszfaj szintén hasonlóan keresett új legelőket.

Lenyűgöző látvány az olyan nagytestű növényevők, mint a gnúk csordában vonulása az afrikai szavannán. Képzeljük el ezt ugyanezt úgy, hogy gnúk helyett lelki szemeinkkel hatalmas, hosszú nyakú dinoszauruszokat látunk, akik a mai Egyesült Államok sík terepein keresnek új táplálékforrást.

Paleontológusok szerint a hihetetlen elképzelt jelenet valósággá válhatott az egyik leggyakoribb sauropoda faj, a Camarasaurusok főszereplésével. Ugyanis a Wyoming és Utah területén bizonyítékokat találtak a 15 méter hosszú élőlények csordában való vándorlására.

Henry Fricke a Colorado College tudósa úgy gondolja, a dinoszauruszok azért kirándultak rendszeresen a közeli hegyekben, hogy élelmiszert és vizet találjanak a száraz évszakokban.

A csordában való vonulást 32 fosszilis fog igazolja. A kövületekben rejlő oxigén izotópok határozzák meg mennyi vizet fogyasztottak a dinoszauruszok. A fogak különböző rétegei más vízfogyasztásról árulkodtak, ez arra utal, hogy a Camarasaurus vándorló életmódot folytatott.

A kutatók azt is meg tudták határozni a fogakban egyre mélyebben rejlő oxigénizotópok segítségével, hogy egy bizonyos Camarasaurus mely forrásokból ivott és mennyi ideig. Mivel az izotópok aránya fokozatosan változott nagyjából öt hónapon át, így egyre biztosabb az az elmélet, mely szerint a hatalmas növényevők szezonálisan vándoroltak el zöldebb legelők után kutatva.

Ahogy manapság a növényevő csordáknak is akadnak ragadozó követői, így ez a Jura időszakban sem lehetett másképpen. A Camarasaurusokat valószínűleg a leggyakoribb helyi ragadozó az Allosaurus tarthatta rettegésben útjuk alatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik