Tudomány

Felolvad a szemét az Észak-sarkon

Az északi-sarkvidéki jégben és hóban felhalmozódott növényvédő szerek és más szennyező anyagok a légkörbe kerülnek az általános klímaváltozás hatására.

Az Északi-sarkvidék levegőjében ugyanakkor az utóbbi évtizedekben csökkent ezeknek a mérgező anyagoknak a koncentrációja a termelésben és a felhasználásban elrendelt korlátozásoknak köszönhetően – tárták fel Nature Climate  Change című folyóiratban ismertetett tanulmány szerzői.

A 2004-ben életbe lépett Stockholmi Egyezmény célja tizenkét szerves szennyezőanyag (POP) – közöttük a DDT, a hexaklorobenzol (HCB) és a poliklórbifenil (PCB) – kibocsátásának fokozatos csökkentése volt. Kilenc újabb vegyület 2009-ben került fel a listára.

Miután ezek a szennyezőanyagok hosszú távolságokat képesek megtenni, az alacsony hőmérséklet hatására lerakódtak és felgyülemlettek az Északi-sarkvidék talajában és jegében.

Jianmin Ma, a torontói Kanadai Környezetvédelmi Hivatal munkatársa és kollégái szerint a hőmérséklet emelkedését és a jégmezők zsugorodását kiváltó éghajlatváltozás hatására felszabadulnak az ott felgyülemlett szerves szennyezőanyagok.

A kutatók 1993 és 2009 között tanulmányozták a szerves szennyezőanyagok koncentrációját a levegőben a norvégiai Spitzbergákon, illetve a Kanada északi vidékén felállított két kutatóállomáson. Figyelembe véve, hogy a felhasználás korlátozása miatt hosszabb távon csökkent a POP felhalmozódás, a klímaváltozás hatásait vizsgálták a szerves szennyezőanyagok esetleges újbóli felszabadulására.

„Az eredményeink azt mutatják, hogy a szerves szennyezőanyagok széles skálája került a levegőbe az Északi- sarkvidéken az elmúlt két évtizedben az általános felmelegedés miatt” – hangsúlyozták a kutatók.

Rámutattak arra is, hogy az Északi-sarkvidék felmelegedése semlegesítheti a szennyező vegyi anyagok környezetbe jutásának megakadályozására tett emberi erőfeszítéseket.

A vizsgálat során a PCB, DDT és cisz-klórdán, a lindán és a megszüntetendő anyagok listájára 2009-ben felkerült más típusú hexaklór-ciklohexán (HCH) vegyületek kibocsátását kísérték figyelemmel.

A tanulmányt kísérő kommentárjában Jordi Dachs, a spanyol környezetdiagnosztikai és vízkutatási intézet – Idaea-Csic -munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy „ezernyi” szerves szennyezőanyag képes hasonló viselkedésre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik