Lindsay Zanno és Peter Makovicky, a chicagói Field Múzeum kutatója a két lábon járó hüllőmedencéjű dinoszauruszokat – theropodákat – tanulmányozta a statisztikai elemzés módszerével.
“A legtöbb theropoda teljes egészében alkalmazkodott a ragadozó életmódhoz, ám evolúciójuk során valahogy elpuhultak” – magyarázta Lindsay Zanno.
A kutatók majd két tucatnyi olyan anatómiai sajátosságot fedeztek fel, amelyek a coelurosaurusok növényevő életmódjára utal. Ilyen sajátosság a fogak elvesztése, a hosszú nyak, vagy a csőr kifejlődése.
“A csőr kifejlődése evolúciós újításnak bizonyult a dinoszauruszok esetében. Egy új anatómiai struktúráról van szó, amely lehetővé tette a theropodák számára, hogy másképp dolgozzák fel az élelmet, s ezáltal változékonyabb étrend vált lehetővé” – hangsúlyozta Lindsay Zanno,.
A chicagói paleontológusok kimutatták, hogy a theropodák 6 nagy ágához tartozó 44 faj növényevő volt. A legtöbb tollas dinoszauruszok és a modern madarak őse csupán a kréta időszakban, 145-65 millió évvel ezelőtt hagyott fel a húsevéssel.
A nagyszámú növényevő fényében a T. rex, a velociraptorok és néhány más ragadozó coelurosaurus húsos étrendje Lindsay Zanno szerint inkább kivételnek, mintsem szabálynak tekinthető. A nagytestű ragadozók, ahogy közeli rokonaik is omnivora, azaz mindenevő ősöktől származhattak.
