Az objektum bontása során az Alföld területén a szkíta korban – Kr. e. VII. század második felétől a Kr. e. IV. század második feléig – használt fegyverek közel teljes köre került felszínre – mondta Gyucha Attila.
A leletek között egy akinakész – rövidkard -, két, hosszú köpűvel ellátott vas lándzsahegy, egy vas hüvelyvég, egy kisebb és egy nagyobb méretű, ellentett élű vascsákány, egy feltételezhetően fokosként meghatározható vastárgy, két különféle típusú vasbalta, valamint egy háromélű bronz nyílhegy található – sorolta a feltárt fegyverarzenált az irodavezető.
A közel egy évig tartó feltárást a Városföld és Drávaszerdahely között épülő magyar-horvát gázvezeték nyomvonalán végezték a régészek.
Rézkori és szarmata településobjektumok között helyezkedett el egy, az előkerült leletanyag alapján a korszakban kivételes jelentőségűnek számító középső vaskori objektum.
A Gulyás Gyöngyi vezetésével folyatott feltáráson az objektumból a jó állapotban megmaradt fegyverek mellett, a korszakban szintén nem ismeretlen csonthenger-töredékek is előkerültek, egy gödörben pedig egy 29,5 centiméter magas, fazekaskorongon készített, kétfülű edény hevert, melynek közeléből mintegy száz darab, rendkívül vékony bronzlemezből tekert, fél centiméter hosszú ruhadíszt bontottak ki a NÖK régészei.
Gyucha Attila szerint, a leletek sokszínű összetétele, gazdagsága és az objektumban elfoglalt helyzete alapján földbe kerülésük feltehetően temetkezési szertartáshoz köthető.
A tárgyak – különféle vizsgálataikat és restaurálásukat követően – a kecskeméti Katona József Múzeumban kerülnek végleges elhelyezésre.
