Tudomány

Kémiai Nobel-díj: Győztek a molekulagyártók

Megosztva három tudós kapta az idei kémiai Nobel-díjat: Richard F. Heck, Negisi Ei-icsi és Szuzuki Akira.

Richard F. Heck amerikai, valamint Negisi Ei-icsi és Szuzuki Akira japán tudósok kapták megosztva a kémiai Nobel-díjat.

Az illetékes bizottság indoklása szerint a tudósok új és hatékony módon kapcsolták egybe a szénatomokat, hogy a mindennapi életünket befolyásoló komplex molekulákat építethessenek.

A díjjal 10 millió svéd korona (mintegy 300 millió forint) jár együtt.

Richard F. Heck

Richard F. Heck 1931-ben született amerikai kémikus. Legismertebb felfedezése az ún. Heck-reakció.

Jelentős kutatásokat végzett a palládiumkatalizált kapcsolási reakció és a szerves szintézis területén.

Richard F. Heck Springfieldben született. A Los Angelesi Kaliforniai Egyetemen diplomázott, és ott szerzett doktori címet. Posztdoktorként Zürichben dolgozott. Rendkívül termékeny kutatói pályát futott be. 1989-ben vonult nyugdíjba.

Negisi Ei-icsi

Japán vegyész. A Teijinben a Purdue Egyetemen dolgozik.

Kutatott a Tokiói Egyetemen, a Pennsylvaniai Egyetemen. 2000-ben Sir Edward Frankland előadói díjat kapott. A nevéhez fűződik a ún. Negisi-kapcsolás felfedezése.

Szuzuki Akira

Szintén japán vegyész. Ő írta le először a Szuzuki-reakciót.

(A Szuzuki-reakció egy olyan szerves reakció, melyben az aril vagy vinil bórsavval egy aril vagy vinil halogenid katalizálja a komplex palládiumot.)

Szuzuki 1930. szeptember 12-én szüketett, Mukavában Japánban.

Tanulmányait a Hokkaido Egyetemen végezte. A doktori cím megszerzése után adjunktusként dolgozott 1963-tól 1965-ig. Szuzuki a Purdue Egyetemen is kutatott.

1994-ben ment nyugdíjba. Nyugdíjazása után is tanított még az Okajama és a Kurakasiki Egyetemen.

KOMPLEX SZERVES MOLEKULÁK MESTERSÉGESEN

A szénalapú (szerves) vegyületek a földi élet “építőkockái”.

Ahhoz, hogy komplex szerves molekulákat állítsanak elő mesterségesen, a vegyészeknek meg kellett tanulniuk, hogy miként kapcsolják egymáshoz a szénatomokat.

A kémikusok által kidolgozott első eljárások a szénatomok reaktivitásának növelésére irányultak, e metódusok révén azonban csak egyszerű molekulákat sikerült előállítani.

Bonyolultabb molekulák építésénél viszont túl sok nem kívánt melléktermék keletkezett a kísérletek során.

A palládium által katalizált keresztkapcsolásoknál sikerült megoldani a problémát, s a vegyészek egy sokkal precízebb és hatékonyabb módszer birtokába kerültek.

A Heck-reakció, a Negisi-reakció és a Szuzuki-reakció során a szénatomok egy palládiumatomon “találkoznak”, s “földrajzi” közelségük beindítja a kívánt kémiai folyamatot.

A palládiumkatalizált keresztkapcsolások eljárását jelenleg világszerte alkalmazzák a tudományban, ahogy a gyógyszeriparban, vagy az elektronikai iparban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik