Tudomány

Rájöttek a csernobili növények titkára

A kutatók a szójabab és a repce magvait vizsgálták meg, amelyeket az 1986-ban felrobbant atomerőmű környékéről gyűjtöttek össze. A szakemberek szerint a növények életében komoly szerepe lehet egy olyan mechanizmusnak, amely ellenállóvá teszi őket a radioaktív sugárzással szemben.

A védőmechanizmusok több millió éves múltra tekinthetnek vissza, amikor a korai életformát a mostaninál jóval nagyobb mértékű természetes sugárzás érte.

Ha egy Csernobilhoz hasonló katasztrófa bekövetkezik valahol, akkor a növények nem tudnak elmenekülni, vagy alkalmazkodnak, vagy elpusztulnak.

A Csernobilt ért katasztrófa után úgy gondolták, hogy a területen többgenerációnyi időre megszűnik az élet, de szűk negyedszázaddal később a reaktortól négy kilométerre, Pripjaty szellemvárosában az aszfalt repedéseiből gyomnövények és fák törnek az ég felé.

A jelenség felkeltette a tudományos világ érdeklődését is. Így kutatók repce- és szójamagvakat ültettek 2007-ben Pripjaty környékén, hogy megvizsgálják a növények alkalmazkodóképességét.

A kutatók a növények szerkezetében mért változásokat az “ültetvény” magjainak vizsgálatával mérték meg.

Kiderült, hogy a szója és a repce sikeres alkalmazokodása érdekében két módszerhez folyamadott. A repcénél a sejtek közötti kommunikációban részt vevő fehérjék aktivitása nőtt meg. A szója a nehézfémek jelenlétéhez próbált alkalmazkodni.

A kutatók még most is elképesztőnek tartják, hogy a pripjatyi ökoszisztéma milyen gyorsan lépett túl a sugárzás okozta “sokkon”. Mindezt pedig az évmilliók során génjeinkben rejtőző alkalmazkodó technikák tették lehetővé.

A csernobili atomkatasztrófa

A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben.

Ez az eset volt az atomenergia felhasználása történetének legsúlyosabb katasztrófája.

A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére.

A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, kb. 200 000 embert kellett kitelepíteni. A radioaktív hulladék kb. 60%-a Fehéroroszországban hullott le. (forrás)

AJÁNLOTT LINK:

Az eredeti tanulmány kivonata

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik