Tech

Az utcáról a NASA laboratóriumába

Gász Csilla
Gász Csilla

2017. 10. 22. 14:50

Ha arról esik szó, hogy a NASA JPL laboratóriumának asztrobiológusa, két Mars-szimuláció résztvevője és potenciális jövendőbeli asztronauta érkezik Magyarországra, valószínűleg kevesen gondolnánk arra, hogy nem egy marcona, komoly űrférfivel, hanem egy vagány, szöszi, tetovált lánnyal fogunk találkozni. Pedig Michaela Musilová rendesen rácáfol az előítéletekre.
Korábban a témában:

Volt a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa, a kanadai Mission Control Space Services senior kutató tanácsadója, a Mars Sivatagi Kutatóállomás (Mars Desert Research Station) kétszeres Mars-szimulációs kutatója – Michaela Musilová fiatal kora ellenére már annyi mindent elért, mint amiről rengeteg kutató még karrierje végén is alig álmodhat.

La Colonisation de Mars-Illustration - Mars Colony - Vue d'artiste d'une base habitee sur Mars. A manned habitat on the surface of Mars ©Steven Hobbs/Novapix/Leemage
A kíváncsiság visz el a Marsra, és előre az emberiséget
Amíg él bennünk a kíváncsiság, képesek leszünk lépést tartani a technológiai innovációkkal, és fennmaradni.

Pedig nem indult zökkenőmentesen a dolog – Michaela a HB Reavis Talks rendezvénysorozaton tartott előadásán vázolta fel, mennyit küzdött azért, hogy eljusson odáig, aztán pedig a beszélgetésünk során kifejtette, mit is gondol pontosan az űrkutatás mai helyzetéről.

COUCHSURFINGTŐL A NASA-BA

„Középiskolában minden nyáron többféle munkát vállaltam, hogy ki tudjam fizetni a University College London első szemeszterét, aztán ott is két-három mellékállásom volt, hogy benn tudjak maradni. Közben végig gyakornokoskodtam” – mondta a karrierje első néhány évéről. Nem is lehetett egyszerű Szlovákiából űrkutatói babérokra törni, neki mégis viszonylag hamar sikerült: 2010-ben a NASA Jet Propulsion Laboratory asztrobiológusa lett.

„Az első hónapban gyakorlatilag hajléktalan voltam, couchsurfing segítségével húztam meg magam idegeneknél addig, amíg meg nem jött az első fizetésem, és albérletet nem tudtam fizetni belőle.”

Ehhez képest ma már ő a Szlovák Űrtevékenység Szervezetének (Slovak Organisation for Space Activities, SOSA) elnöke, és gőzerővel az első emberes Mars-misszióra készül, ahol az extrém körülmények között életben maradó mikroorganizmusokat, az extremofilokat kutatja.

MIK AZOK AZ EXTREMOFILOK?

Az extremofilok olyan élőlények, amelyek a legkegyetlenebb létkörülmények között is képesek életben maradni. Léteznek olyanok, amelyek extrém magas vagy éppen extrém alacsony hőmérsékleten, vagy éppen óriási nyomással rendelkező környezetben érzik jól magukat. Kutatók feltételezik, hogy az ilyen mikroorganizmusok akár idegen bolygókon, talán pont a Marson is képesek lehetnek életben maradni.

MIKROBÁK JÉGBŐL ÉS GLECCSERBŐL

„Jelenleg azon dolgozom, hogy az asztrobiológia meghonosodjon Szlovákiában is” – válaszolta jelenlegi elfoglaltságaira irányuló kérdésünkre Michaela, aki egyébként egyáltalán nem úgy néz ki, ahogy egy asztrobiológust elképzelne az ember: vagány, szöszi nő, tetoválással a karján, tűsarkúban.

Közben olyan átéléssel beszél a munkájáról, hogy hirtelen én is kedvet kapok ahhoz, hogy az extremofilokat kezdjem tanulmányozni extrém körülmények között, egyelőre a saját bolygónkon. „Egy szlovák egyetemen egyfajta inkubátort állítottam fel, ahová a diákok bejöhetnek, és kutathatják az extremofilokat, és azt, hogy vajon képesek lehetnek-e más bolygókon is megélni.”

Forrás: Crew 173 MDRS Team PRIMA / Facebook

“Nemrég az Északi-sark melletti Svalbardba tartó expedíción vettem részt, és olyan mikrobákat hoztam vissza a laborba, amelyek a jégen és a gleccserek belsejében élnek. A diákjaim jelenleg azon dolgoznak, hogy különböző marsi körülményeket szimuláljanak, és ezekben teszteljék, hogy vajon képesek-e túlélni ezek a mikroorganizmusok. A szervezetem légköri ballonokat is felenged több száz kilométeres magasságokba, hogy megfigyeljük, ott túlélik-e a körülményeket, a sugárzást az élőlények.”

MARS A FÖLDÖN, KÉTSZER IS

Michaela nem véletlenül a marsi körülményeket modellezteti a diákjaival: nagy vágya, hogy egyszer eljusson a vörös bolygóra, és addig is olyan szimulációkban vesz részt itt, a Földön, amik a jövőbeli Mars-missziók lehetséges kihívásait térképezik fel. 2014-ben vett először részt a Mars Sivatagi Kutatóállomás kéthetes missziószimulációján, majd idén januárban már vezetőként tért vissza a helyszínre.

Forrás: Crew 173 MDRS Team PRIMA / Facebook

„Egyértelmű, hogy ezek az expedíciók a Földön zajlanak le, így nem tudjuk szimulálni a teljes marsi környezetet, de amit az itteni körülmények engednek, hitelesen csinálunk. Megvan a kommunikációs késleltetés, minden kültéri munkához űrruhát kell húznunk. De a gravitációmentes környezetet itt például nem tudjuk szimulálni.”

„De minden más stimmel: hat-hét ember, mindentől távol, elszigetelten, limitált készletekkel, kommunikációs késéssel.”

Az ilyen szimulációk alatt a résztvevők tényleg azt modellezik, hogy hogyan élhetnének egy marsi űrbázison, a földi körülményekhez képest a leghitelesebb módon. A legvalószínűbb ugyanis, hogy a vörös bolygó első űrmissziósainak egy védett bázison kell majd élniük, és minél több mindent helyben kitermelniük, a háromdimenziós nyomtatással létrehozott épületektől kezdve a saját ételeikig.

Forrás: Crew 173 MDRS Team PRIMA / Facebook

Bár két hét nem tűnhet hosszú időnek, ilyen körülmények között azért embert próbáló – viszont nem ez a leghosszabb ilyen kutatás a világon. Nemrég ért véget Hawaiion egy nyolchónapos szimuláció, amelynek következő köréhez Michaela is a jelöltek között van.

„Már csak azt vizsgálják, hogy ki mennyire kompatibilis a csapattal, ami azért nehéz, mert innentől nem rajtam múlik. Lehetek bármilyen tapasztalt vagy profi, ha a személyiségem nem klappol a többiekkel, akkor nem mehetek.” Egy ilyen hosszú misszió során ugyanis már ez is számít, nem is csoda, hogy a hawaii szimulációk inkább a pszichológiai hatásokat vizsgálják, mint az utazás technikai nehézségeit.

A POLITIKA CSAK HÁTRÁLTAT

Persze egy ilyen misszió azért elég messze van még: Michaela szerint reálisan a 2030-as évekre tehető, hogy elinduljon, a legnagyobb hátráltató tényezőnek pedig a kozmikus sugárzást és a politikát tartja. A NASA kozmikus sugárzásellenes javaslatairól már mi is írtunk korábban, erről azonban Michaelának is az a véleménye, ami a legtöbb tudósnak: egyelőre nagyon sci-fi.

Örökifjúvá tenné a Mars-misszió űrhajósait a NASA
A génmanipuláció még ingoványos terület: megakadályozza az öregedést, de komoly etikai kérdéseket vet fel. Jelenleg embereken szigorúan tilos.

„Nem gondolom, hogy a DNS-manipuláció reális lenne, minden embereken végzett ilyesfajta kutatás nagyon problémás. Viszont a szintetikus biológiában már több kísérlet folyik azzal kapcsolatban, hogy a mikrobákat hogyan tehetnénk a sugárzással szemben ellenállóbbá, ennek egyik végterméke lehet a Mars terraformálása, így szerintem ez a megoldás kevésbé tűnik sci-finek. Persze ez nem mostani történet, és több száz évnek kell eltelnie, hogy bármi hatását is érezzük a terraformálásnak.”

Michaela szerint azonban a legnagyobb hátráltató tényező nem is a kozmikus sugárzás, hanem a jelenlegi politikai helyzet.

„Ha minden ország összetenné, amije van, és együtt fejlesztenénk az űrkutatást, akkor akár pár éven belül a Marsra juthatnánk” – mondta. „Kínának jelenleg nagyon fejlett az űrtechnikája, rengeteg benne a potenciál, a baj csak az, hogy senki nem akar vele dolgozni, az Egyesült Államokban pedig tudjuk, mi a helyzet, Donald Trump sem segíti meg az űrszektor munkáját.

Viszont a privát szektor egy hatalmas segítség, ami nélkül valószínűleg nem jutnánk el a Marsra. Már most is rengeteget hozzátesz az űrkutatáshoz: a Space-X rakétáit használjuk, hogy eljuttassunk bármit is a Nemzetközi Űrállomásra, ez olyan technológia például, amire a NASA-nak nem lett volna pénze vagy erőforrása. Ugyanakkor a már létező technológiát delegálhatjuk a privát vállalatoknak, ez vica versa is működik. Úgy gondolom, hogy a privát szektor lehet a jövő nagy lehetősége.”

A FÖLDRŐL A HOLDRA, A HOLDRÓL A MARSRA

Persze egyelőre még arról is hatalmas viták folynak, hogy érdemes-e rögtön a Marsra mennünk, és ne kezdjünk-e inkább a Holdon, vagy egy közeli aszteroidán. Michaela szerint a megfelelő megoldás valahol a Mars és a Hold között lehet.

Forrás: Michaela Musilová / Facebook

„Az aszteroidák nagyon kiszámíthatatlanok, és egyelőre keveset tudunk róluk, inkább erőforrás-bányászatra lehetnek megfelelők. Ráadásul rajtuk nem is tudunk semmiféle hosszú távú munkát végezni. A Hold viszont közel van, és nagyon jó tesztplatform lehet sok technológia számára – ezért van az, hogy rengetegen, köztük az Európai Űrügynökség is inkább a Holdra koncentrál.”

Ő már csak tudja: részt vett az Egyesült Államok és a britek közös projektje, a MoonLITE előkészítésében, amely végül nem indult útra, de célja a Hold geokémiai és geofizikai szerkezetének vizsgálata lett volna.

„A kísérőnk tökéletes lépcsőfok lehet a Mars felé, viszont annyira másak a körülmények rajta, hogy a marsi technológiát itt nem tudjuk kipróbálni. Más a sugárzás, a felszín, nem tudjuk teljesen újrahasznosítani az itt kifejlesztett technológiát a Marson.

Viszont az űrhajóinkat indíthatnánk innen, hiszen sokkal ritkább légköre van, mint a Földnek. És egy tesztterületnek tökéletesen megfelelne, hiszen olyan dolgokat, mint a kommunikációs csúszás és az önfenntartás, akár itt is gyakorolhatnánk. A Hold nagyon jó célpont lehet, de ha erre koncentrálunk, az késleltetni fogja az utunkat a Marsra.”

MÉG AKÁR A FÖLDET IS MEGMENTHETJÜK

Egyelőre persze ez még mindig a jövő zenéje: bár Michaela szerint tizenöt-húsz év múlva már akár tényleg eljuthatunk a vörös bolygóra, most még csak földi szimulációkat végzünk, amelyek még nem ismert hibákra és kihívásokra hívják fel a figyelmünket.

Forrás: Crew 173 MDRS Team PRIMA / Facebook

Jelenleg ezek a legjobb lehetőségeink arra, hogy 2030 körül biztonságosan küldjünk embereket a Mars meghódítására. „Persze az a technológia, amit erre fejlesztünk, a Földön is hasznosítható” – mondta Michaela az előadásában.

„Egyáltalán nem csak a világűrben vehetjük hasznát, a saját bolygónk megóvásában is hatalmas szerepe lehet.”

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Male doctor working on desk with laptop computer and paperwork on his desk. Medical concept by doctor on computer in office with stethoscope over hospital background.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.