Tech

Budapesti bulinegyed: Akkor hívnak minket, amikor már baj van

Pintér Mónika
Bárdi Bálint
Pintér Mónika, Bárdi Bálint

2017. 09. 09. 19:01

Felkértek egy zajmérő, okosvárossal foglalkozó magyar csapatot, hogy objektív, folyamatosan nyomon követhető adatok szülessenek arról, mennyire is zajos a budapesti bulinegyed. A mesterséges intelligenciával dolgozó algoritmus nem csak azt mondja meg valós időben, mely környék, szakasz lépi túl esetlegesen az egészségügyi határértéket, de azt is pontosan lehet majd látni, mikor, mi a zaj forrása. Wolf Krisztiánnal, a Robotic Observer ügyvezetőjével beszélgettünk.
Korábban a témában:

Van egy magyar startup, illetve mára ki is nőtte ezt a címet, amely akár egy mindenki számára ideális megoldást kínálhat a budapesti bulinegyed okozta paradoxonra.

Azaz hogy az idei év rekordot hozott a vendégéjszakákban Magyarországon. A nemzetgazdasági minisztérium adatai szerint már tavaly is a VII. kerületben székelő adózók (ahol a főtevékenység a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás) mintegy 6,6 milliárd forinttal járultak hozzá a büdzséhez.

Ez ugyanakkor azzal is jár, hogy több mint 600 kocsma van a kerületben, ahol hétvégente 150-200 ezer ember fordul meg, miközben az állandó (lakcím szerinti) lakosság mindössze 6-7 ezer fő.

Ez lehet a megoldás a Bulinegyed problémáira
Éjszakai polgármestert választanak, mutatjuk, mi lesz a feladata.

Így nem is csoda, hogy az érdekütközés nyomán konfliktus alakult ki lakók és vendéglátósok közt a bulinegyedben, a feszültség egyre jobban nő, ahogy a helyiek nem tudnak aludni az ott tivornyázó, hangoskodó külföldiek, fiatalok és gőzt kiengedni szándékozók miatt. S akkor közlekedésről, egészségről, bűnözésről még nem is beszéltünk.

Az önkormányzat, s egyelőre a politika is hátra tett kézzel figyeli, hogyan alakul a vita.

A felek közt közvetíteni kívánó Éjszakai Polgármester (night mayor) kezdeményezés keretében egy hét múlva, a szeptember 16-17-i hétvégén próbálnak a lakókkal közösen Szalonképes Bulinegyed Fesztivált tartani a Kazinczy utcában, hogy együtt tervezzék meg, hogyan is kéne egy problémamentes partinak kinéznie Budapesten.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

A párbeszéd ugyanakkor ott tart a nyár végére, hogy az érintettek javaslatcsomagot adtak be a helyzet megoldására. Azonban arról eltér a vélemény, mi oldaná fel az ellentétet: a lakók ugyanis éjféli zárórát követelnének meg, a vendéglátósok pedig inkább vállalásokat tennének a minőségi vendéglátás, takarítás és biztonság érdekében.

MAGYAR STARTUP MÉRI A ZAJT

Ebbe csöppent most bele a Robotic Observer (magyarul robotmegfigyelő), egy nagyjából 8 állandó főt, informatikusokat, mérnököket és zajszakértőket tömörítő ernyő cég, amelyet felkértek a bulinegyedben való zajmérésre.

A mesterséges intelligenciával dolgozó algoritmus Geréb Gábor ötlete és munkája nyomán fejlesztették, a szabadalom közös a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Ennek köszönhetően képesek a ReSoNo keretében akár valós idejű, forrás-szelektív zajmonitorozás végrehajtására is, ha arra van igény. (Hogy mit is jelent ez pontosan, arról lentebb olvashat.)

Birminghamban már volt egy forrás-szelektív tesztelés Forrás: ROB

Tavaly egyrészt a Balaton Sound fesztiválon, másrészt az egyesült királyságbeli Birminghamban hajtottak végre pilot projektet, amikor demózták a program tudását. Wolf Krisztián ügyvezető igazgató szerint míg az előbbi nem volt eredményes, mert még finomítani kell az alkalmazás zajfelismerésén, addig a brit már félig eredményes demonstráció volt. Ugyanis a mesterséges intelligencia “csak” 70 százalékban tudta felismerni a zajok forrását.

Összehasonlításképp az ember körülbelül 80 százalékban ismeri fel, ha csukott szemmel kiáll a Blaha Lujza tér közepére, hogy miket is hall pontosan: villamos, busz, emberek, autók, építkezés, egyéb. Szerinte az lenne a cél, hogy az algoritmus elérje a legalább 80-85 százalékos arányt.

MIKROFONOKKAL HALLGATNAK LE?

De hogyan is zajlik a mérés? A személyiségjogi és adatvédelmi aktivisták megnyugodhatnak, senkinek a bizalmas beszélgetése nem lesz rögzítve.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
KICSI AZ ESZKÖZ, A LÁTKÉPET NEM CSÚFÍTJA EL Forrás: ROB

Egy nagyjából 20×30 centiméteres dobozt helyeznek el az épületeken, ez szinte láthatatlanul tud dolgozni. Plug-and-play eszközről van szó, azaz elég kb. fél óra alatt felszerelni, s utána működik magától. Wifin, mobil kapcsolaton (3G, 4G) vagy vezetékes hálózaton továbbítja az adatokat, plusz akkumulátor, napelem látja el.

Az igazi kapacitásra az adatfeldolgozás terén van szükség, jelenleg még “csúsztatott” eredményt mutat, de mindössze 10 másodpercet késik a valósághoz képest.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem mikrofonokkal lepik el a várost (arra már úgyis ott vannak a városokat behálózó biztonsági kamerák), azaz nem vesznek fel és tárolnak hangot, hanem a zaj erősségének mértékét meghatározó adatcsomagokat rögzítik.

Azaz, hogy egy adott zaj milyen hosszan és erősen volt jelen, s milyen jellegzetességekkel bír (frekvencia, amplitúdó stb.).

Egy eszköz emberi hallótávolságon belül rögzít, azaz nagyjából 1-2 kilométeres körben, de ez függ attól is, hogy milyen a környezet, azaz mennyire zajos, zsúfolt, milyen objektumok találhatóak ott. Egy erzsébetvárosi bulinegyedet például százas nagyságrendű eszköz tudna teljesen lefedni.

A MOTOROS PIZZAFUTÁR MINDENNÉL HANGOSABB VOLT Forrás: ROB

Jelenleg megrendelés alapján, teszt projekteket csinál a csapat. Viszont ha a jövőben kiépítenek egy ilyen eszközhálózatot mondjuk egy kerületben, városrészben vagy akár az egész településen, akkor szolgáltatásként is tudják kínálni a zajmonitorozást.

Ezt úgy kell elképzelni mint a vezetékes internet- vagy tévészolgáltatókat, ahol van egy egyszeri belépési díj, amiért kvázi “cserébe” beszerelik az eszközöket (set-top-box, router). Majd onnantól az kapja az “adatot” (adást, netet, zajstatisztikát), aki előfizet egy adott csomagra.

Így akár egy önkormányzat milliós megbízással, akár egy adott társasház évi pár százezer forintért előfizethet. Ez azt is jelenti egyben, hogy egyetlen lakónak mindössze havi kb. ezer forintjába kerülne, hogy lássa a mobilján, számítógépen az adatokat, ha azt sejti, túllépték az egészséges határértéket.

1) NEM ISMERJÜK A ZAJ FORRÁSÁT

NEM FORRÁS-SZELEKTÍV Forrás: ROB

A megrendelő meg tudja nézni akár másodperces, töredkmásodperces bontásban is, hogy melyek a kritikus területek.

Ez lehet például nem forrás-szelektív zajmonitorozás, amikor azt nem látja az előfizető, hogy mely forrás(ok)ból származik a hangzavar. Ekkor csak azt tudja, hogy az mekkora értéket ad és mikor. Egy görbét fog kapni adott decibeles értékekkel, ebbe bele tud nagyítani, hogy lássa, percenként, óránként, naponként milyen változás volt.

Egy táblázatban látja a zaj hosszát és az energiát, illetve kap egy százalékot, hogy ez az egészséges debicelhatárhoz képest milyen eredmény.

2) VAN FORRÁS SZELEKCIÓ

KÜLÖN SZÍNNEL LÁTJUK A KÜLÖNBÖZŐ ZAJFORRÁSOKAT Forrás: ROB

A forrás-szelektív monitorozás ehhez képest azt is meg tudja mondani, milyen forrásból származik a zaj: autó, vonat, motor, ember, erőmű, építkezés, zene stb. Külön színek és oszlopok jelölik azt, hogy melyik forrás milyen mértékben felelős az adott zajkörnyezet szennyezéséért.

Ahogy lehetőség van csak az emberekre is leszűrni, ha minket épp az érdekel, fajtársaink mennyiben járulnak ahhoz hozzá, hogy nem tudunk elaludni.

Ez a felismerés ugyanakkor az, amin még finomítani kell a programon, a jelenleg 70 százalékos pontossági szintet kell feljebb tornászni. Lévén mesterséges intelligenciáról van szó, minél több adatot, “példát” adunk neki, annál okosabb lesz idővel, és egyre precízebben megtanulja, melyik az autó, melyik a motor.

RÁ LEHET SZŰRNI CSAK EMBERRE, AUTÓRA, BUSZRA, MOTORRA Forrás: ROB

A TILTÁS NEM VEZETETT JÓ EREDMÉNYRE

A most Magyarországra is bekígyózó probléma külföldön már “letarolt” pár nagyvárost, elég csak Barcelonára gondolni. Ugyanakkor tanulhatunk a tapasztalatokból, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat.

A tiltás külföldön nem működött: ha 22 órakor vagy éjfélkor bezárnak a helyek, azzal csak azt érjük el, hogy egyszerre lepik el az emberek az utcákat, a kisboltokat, dohányboltokat “kifosztják”, az utcán fognak inni, beszélgetni és dohányozni, vagy más kerületeket kezdenek megrohamozni, illetve megugorhat a bűnözés mértéke is.

A barcelonai “bulifőutca”, a La Rambla pár év alatt odajutott, hogy gyakorlatilag csak behúzott kabáttal és táskával lehet közlekedni, órára, telefonra, pénztárcára, egyéb értékekre fokozottan kell figyelni, ha arra sétál az ember. A turisták tömege és a tiltósorozat után ugyanis megjelentek a zsebtolvajok, megnőtt a lopás és a bűnözés mértéke.

HA JÖTT A VONAT, SEMMI MÁST NEM LEHETETT HALLANI Forrás: ROB

A valósidejű zajmonitorozás kínálhat igazi “okos” megoldást a helyzetre. Csak példaképp: ha a bulinegyedet adott, mondjuk 50 méteres szakaszokra osztanák fel, ahol az adott vendéglátóhelyek felelnek a zaj mértékéért, s ha átlépnek egy, a jövőben jogszabályban is rögzített határértéket (vagy kvótát), akkor annak következménye lenne.

Zárójel: azért nem csak az előttük lévő járda lenne egyetlen hely felelőssége, mert akkor mindenki átterelné a “szomszédhoz” a “problémásakat”, hogy akkor az 5 méteren túl már nem az ő baja, ha túl hangosak, így nem őt büntetik meg. Ahogy adott területért egyszerre több hely felelne, közösen kéne gondoskodniuk arról, hogy a lakók nyugodtan tudjanak aludni, miközben az emberek kulturáltan szórakoznak náluk.

Ez esetben ha átlépnék a megadott zaj mértékét (vagy zajkvótát), első körben figyelmeztetést kapnának, aztán pénzbüntetés, pár napos, hetes, hónapos, majd végleges bezárás is sújthatná a helyet. Így saját érdekévé is válna, hogy azon a területen minden rendben legyen: zaj, biztonság, takarítás.

Ugyanakkor nem kéne korán bezárni, nem egyszerre távoznának az emberek, s a turizmus virágozhatna tovább Budapesten.

Ezen persze még a kommunikáció (turisztikai ügynökség, hello!) és a brandépítés is bizonyára sokat segítene, ha a külföldiek felé azt jelezzük, hogy itt lehet olcsón, színvonalasan, de kulturáltan enni, inni, bulizni, táncolni, lány- meg legénybúcsúzni.

vissza a címlapra

Kommentek

Budapest, 2017. június 6.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris  ülésén 2017. június 6-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.