Tech

A fitneszkütyük félrevihetik a diétánkat

A legtöbb okoskarkötő és aktivitásmérő tévesen méri az elégett kalóriákat, de a pulzus terén megbízhatónak bizonyulnak.

A diétázás egyik legösztönzőbb eszköze lehet egy fitneszapp, vagy okoskütyü a techkedvelők számára, ám a Stanford szakembereinek legújabb kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy sok esetben csaphatnak be minket a különféle csuklóra erősíthető eszközök, főleg ha elégetett kalóriákról van szó.

A 60 önkéntes részvételével készült felmérésben az Apple Watch, Basis Peak, Fitbit Surge, Microsoft Band, Mio Alpha 2, PulseOn és Samsung Gear S2 eszközöket tesztelték futópados és szobabiciklis edzések közben. A teszt során az alany pulzusát és a kilélegzett szén-dioxid mennyiséget mérték, melyekkel meghatározható az energiafelhasználás mértéke. A kapott adatokat összevetették azokkal a számokkal, amiket orvosi műszerek mértek.

Az Apple Watch jól szerepelt a pulzusmérés során

Az összehasonlítások szerint a Samsung kütyüjét kivéve mindegyik viszonylag pontosan mérte a pulzust, a többi eszköznél mindössze öt százalékos eltérés volt megfigyelhető, ami jónak számít. Ugyan ezek nem váltják le a laboratóriumokban használt mellkaspántokat, az orvosok számára hasznosak lehetnek, mivel ezek lévén átfogóbb képet kaphatnak pácienseik állapotáról.

Ne alapozzuk erre a diétánkat

Felhasznált kalóriák terén más a helyzet, és ez nem is meglepő annak fényében, mennyire összetett módon lehet csak megbecsülni a szervezetünk által elhasznált energiát, hiszen az függ a testünk összetételétől, nemétől, életkorától, és az általános állóképességünktől is.

fánk (fánk, sütemény)
Nem biztos, hogy minden fánkot ledolgoztunk. Forrás: Nothfoto

Az eredmények rendkívül eltérőek voltak. A legpontosabb kütyü is 27 százalékos, míg a legrosszabb 93 százalékos eltéréssel mért. Hogy az adat hasznosítható legyen, legfeljebb tíz százalék megengedhető. A legpontosabb az Apple Watch és a Fitbit Surge volt, a legpontatlanabb pedig a finn PulseOn.

És hogy miért van ez így? Maguk a kutatók sem tudják pontosan. Mindegyik eszköz saját algoritmust használ arra, hogy kiszámítsa az elégetett kalóriák hozzávetőleges értékét, de az rengeteg mindentől függ, többek közt az edzettség szintjétől, magasság, súlytól. Rendkívül nehéz olyan algoritmust készíteni, amit a különféle állóképességű emberek esetén is lehet alkalmazni.

Mindezek ellenére a kutatók úgy tartják, hogyha a kütyük által adott motiváció arra sarkallja az embereket, hogy felkeljenek és sportoljanak, az már pozitív hozománya az eszközöknek. Akkor viszont nem előnyös, ha valaki szigorú edzéstervet követ, mert a számok félrevezethetik, és nem a várt eredményt hozhatják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik