Tech

Emberbőrből készült egy új szintetizátor lelke

Bari Máriusz
Bari Máriusz

tech-újságíró, kreatív. 2017. 05. 14. 15:35

A huszadik századi kísérleti és avantgarde zenéi óta tudjuk, hogy nem feltétlenül kell struktúra, dallam vagy ütem a zenébe. És mi történik, ha a modern zenébe még a sejtbiológiát is bekötjük?

Mindannyian jól ismerjük a klasszikus, analóg hangszereket és vélhetően majdnem ugyanennyien kezeljük helyükön az elekronikus zenéhez szükséges gyártóeszközöket, dobgépektől a samplereken keresztül a teljes falas szintetizátormonstrumokig.

Mi történik azonban akkor, ha az elektronikus hangszereket ötvözni akarjuk az emberi testtel?

– tette fel a kérdést Guy Ben-Ary izraeli-amerikai médiaművész

A fenti videóban is látható cellF két dolgot kombinációjából született: a művész bőrsejtjeiből, illetve egy ún. moduláris szintetizátorból. Ben-Ary bőrsejtjeit pluripotens technológiával őssejtekké alakították át, majd ezeket egy idegi hálózatba rendezték egy Petri-csészében –így született egy olyan élő szövet, ami a zenét generálja.

Az ehhez csatlakozó moduláris szintetizátor pedig önmagában egy olyan rendszer, amely a hangalkotást teljesen a felhasználóra bízza. Az, hogy milyen jelet ad az oszcillátor, hogyan alakulnak a jel burkológörbéi vagy milyen a filtere, azt a rendszer különböző módon való összekábelezésével lehet biztosítani a zenész felé. Aki/ami jelen esetben egy Petri-csészében bugyborékoló bőragy.

A zenészidegsejtek alkotta logikai rendszer működése nem igazán bonyolult egy emberi agyéhoz képest, hiszen körülbelül csak 100 ezer neuron alkotja. Ez rengetegnek tűnhet, de elég kevés az emberi idegrendszert alkotó 100 milliárdnyi idegsejthez képest. Ellenben nagyon is jól ábrázolja, hogy mi történik, ha a természetest és a mesterségest összekötjük: a rendszer képes tanulni, illetve reagálni a sejtekben rejlő logika mentén.

A cellF működése technikai és gyakorlati kérdéseken kívül érdekes (zene)elméleti kérdéseket is felvet, kezdve például azzal, hogy

  • ilyen lesz-e a jövő zenéje?
  • eltűnik-e a dallam, az ütem, a fény meg a hangerő?
  • frusztráltabb napjainkon lehet-e a szomszédból is hangszert csinálni, ha még hajnal háromkor se hagyja abba a fúrást?

Rövid válaszunk mindhárom kérdésre a kategorikus nem.

A videoban is hallható alap ugyanis zajzenei vagy kísérleti zenei alapnak tökéletes, de korántsem fogyasztható a nagyközönség számára. Attól pedig nem kell tartanunk, hogy a dallam bármikor is kiveszne az emberi zenéből (vagy hogy a robotok majd embereket fognak tenyészteni csak a hámsejtjeik miatt).

Ettől függetlenül azonban nem szabad elfeledkeznünk Luciano Berio olasz kísérleti zeneszerző teóriájáról, miszerint minden zene, amit a zenehallgatás szándékával hallgatunk meg. Például a kísérleti zene egyik legjelentősebb darabja, John Cage 4’33” c. darabja is, amit az alábbiakban feszült, értelmező meghallgatásra kínálunk hallgatóinknak.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.