Tech

Ha így tanították volna a zeneelméletet, ma mindenki zenész lenne

Új oktatóanyaggal rukkolt elő az Ableton zenei szoftver mögött álló csapat a zene elméletéről és gyakorlatáról – sokkal jobb, mint gondolná. Sokkal. Jobb.

Több szempontból is megéri ávizsgálni az Ableton csapat Learning Music websiteját – ezen átrágva magunkat ugyanis nemcsak a zeneelmélet alapjait tanulhatjuk meg, hanem az elektronikus zenegyártásét is, elméletben és gyakorlatban egyaránt.

Az ehhez vezető út meg sok tekintetben vonzó: át kell olvasnunk igen lényegretörő és rövid szövegt, végig kell hallgatnunk számokat (és néznünk klipeket) az elmúlt több mint 40 év elektronikus zenei kínálatából (Donna Summertől Photeken keresztül Grimesig megy a lista, úgyhogy kellően tágas merítéssel sikerült dolgozni).

Majd – és ez a lényeg – a beágyazott zenegyártó felületeken mi írhatjuk át a meghallgatott számok dallamát, akkordjait, basszusait, dobalapját. Akit igazán érdekel a zene(gyártás), az ennél a pontnál már elfelejtheti a napi programját, mert ezt fogja kattintgatni, akit pedig nem fog meg ez a téma, az meg hátradőlhet nyugodtan, a zenegyártást nem neki találták ki – legalábbis az egérrel összekattintgatóst nem.

A négynegyednél kezdődik minden.

A tananyag maga jól strukturált és érezhetően négynegyedes elektronikus zenékre épít. Először átveszi az érdeklődőkkel az ütemeket, a tempó fontosságát, a különböző műfajokhoz tartozó ritmusképleteket, aztán jönnek a dúr- és moll-skálák, az akkordok, tipikus akkordmenetek, basszusfutamok, dallamok.

Kifejezetten hasznos extraként jön az, hogy miként kell egy számnak megfelelő struktúrát adni, mi mi után következik és miért fontos ez egyáltalán. Az emelt szintű tananyagok közé pedig bekerült számos összhangzattani kérdés, ami segít túllendülni az alapokon és el is kezdi bezavarni a kezdőket az erdő sűrűjébe.

A legizgalmasabb rész mindettől függetlenül a Playground, azaz a játszótér. Itt ugyanis kapunk négy kezelőfelületet, amiben sorra felépíthetünk magunknak basszusfutamokat a hozzájuk tartozó ütemekkel, akkordokkal, dallamokkal, ha pedig mindez túlságosan tetszik nekünk, akkor exportálhatjuk Abletonba az egészet.

A lenti kép például azt példázza, hogy milyen akkordmenetre fektethetjük rá az elmúlt évek számos nagy slágerét, az utána következő videó pedig ugyanezt mutatja, csak ott még meg is fogjuk érteni.

Ugyanis, nem szabad elfelejtenünk, az Ableton még mindig egy zenei szoftver, az ének-zene tanrend elé lécet emelő Learning Music pedig egy remek promóciós eszköz arra, hogy a tanulás örömén keresztül rávegyenek arra, hogy megvegyük az Abletont. És az vesse rájuk az első követ, aki nem ezt a modellt építené a gyártói oldalon, főként, hogy az oktatói anyag stabil, megbízható és érdekes.

A cég meglepő módon korábban papíron is kiadott a Making Music c. könyvet, ami gyakorlatilag alapkönyvvé forrta ki magát egészen gyorsan, ugyanis nagyon jól foglalja össze a kezdeti problémákat és nagyon jó megoldásokat is kínál azokra.

Az természetesen elkerülhetetlen, hogy a cég „hazabeszél”: az oldalon számos hivatkozás van az Abletonra. Jellegéből adódóan azonban az alaptudás pont úgy van leadva, hogy ha nem az Abletonba szeretnénk befektetni, hanem egy más logikájú, esetleg olcsóbb zenegyártó programba (hogy nevükön is nevezzük ezeket: Logic Pro, Studio One, Cubase, Tracktion, Reaper, Bitwig, Renoise, FL Studio), akkor azokban is tökéletesen fogjuk tudni alkalmazni azt, amit itt elsajátítottunk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik