Tech

Hazánk Európa legfertőzöttebb országa

Dömös Zsuzsanna
Dömös Zsuzsanna

tech-újságíró. 2017. 04. 08. 13:02

Egyre nagyobb és terebélyesebb a netre kapcsolódó kütyük hálózata, a kiberbűnözők pedig újabb területen támadnak. Ezzel a növekedéssel viszont nem tudjuk tartani a tempót: nincs elég biztonsági szakember, a cégek pedig nem elég felkészültek a támadásokkal szemben. Magyarország Európában a legfertőzöttebb országnak számít. Erős kijelentéseket hallottunk az idei Smart konferencián.
Korábban a témában:

Baljós mondatokkal készült az idei Smart konferencián tartott előadására Frész Ferenc, a Cyber Services kiberbiztonsági vállalat alapítója, aki többek közt hazánk kormányzati kiberközponját vezette, és a magyar kibervédelmi stratégia kiépítésében is segített. A szakember egy horizontális kitekintéssel készült napjaink trendjeire, és nem sok jót jósol a jövőt illetően.

Az előadás legmellbevágóbb megállapítása az volt, hogy kártevők tekintetében Magyarország az első, hazánk a legfertőzöttebb ország európai szinten.Remekül terjednek nálunk a vírusok, és a zombihálózatok (botnetek) számára is előnyös táptalajnak számítunk. Az EMEA (Európa, Afrika és a Közel-Kelet) régiót tekintve is harmadik helyen szereplünk.

dav
Frész Ferenc, kiberbiztonsági szakember

Erre rásegít a zsarolóvírusok (ransomware) nagy bummja is, egy év alatt több mint 700 százalékot ugrott a támadások száma. Tavaly már a magyarok is sokat hallhattak a zsarolóvírusokról, sőt, magyar fejlesztésű ransomware-re is bukkantak már szakértők. Ezen típusú kártevők lényege, hogy titkosítják a fontos fájlokat, melyeket csak váltságdíjért cserébe oldanak fel a kiberbűnözők (vagy azért sem).

Hol kaphat segítséget, ha bekapott egy zsarolót?

A nagy biztonsági cégek sorra dolgoznak olyan dekódoló eszközökön, amelyekkel visszakaphatjuk zárolt fájljainkat. Az egyik ilyen kezdeményezés a No More Ransom (Leszámolás a zsarolóvírusokkal), amit tavaly indított az Europol, a Kaspersky Lab és az Intel Security. A kezdeményezés honlapjára már számos ilyen eszköz felkerült, ezeket itt találhatók. Hazánkban már több cég is foglalkozik szolgáltatásszerűen a problémával. Amit azonban mindig tartsunk szem előtt: semmiképpen ne fizessünk a kiberbűnözőknek, és mindig készítsünk biztonsági mentést a fontos fájljainkról.

Emellett a másik nagy trend a hosszútávon megújuló fertőzések, amelyeknél négyszeres növekedés figyelhető meg.

Az új kihívások

Ezt nem azt jelenti, hogy kiberbűnözők lennének okosabbak – hangsúlyozza a biztonsági szakember-  inkább egyre több a sebezhető felület, ami kiaknázható.

Három évvel ezelőtt azt jósolták a szakemberek, hogy 2020-ra már 30-55 milliárd eszköz lesz rákötve a netre az Internet of Things robbanásának következtében, de ma már az 55-200 milliárd tűnik valószínűnek. Nem csoda, hiszen egyre több gyártó kapcsolódik be az IoT-be, a kínai gyártók ontják ki magukból az olcsó ipari kamerákat, elindultak útjaikon az okos otthoni eszközök is.

Egyre több a netre kapcsolódó kütyü, több a támadható felület

Már startra készek az új támadási formák is: bár az elmúlt év bővelkedett nagy adatlopásokról és szivárgásokról szóló hírekben, a következő nagy trend az adatok torzítása lehet. A kiberbűnözőknek új célt adhat az, ha a valós időben döntő rendszereket aknázzák ki (például az önjáró autókat), akár a mesterséges intelligenciákat, amelyek így rossz döntéseket hozhatnak.

Aki kimarad, lemarad

A legnagyobb baj, hogy nincs elég szakember: Frész Ferenc szerint további kétmillió biztonsági szakemberre lenne szükség csak Európában, akik képesek lennének biztonságos környezetben üzemeltetni és fejleszteni. A szakemberek hiánya a súlyos veszteségekben mutatkozik meg, mára kétezer milliárd dollárra rúg az a kár, amit az országok elszenvednek a kiberbűnözők miatt. 2021-re már hatezer milliárd dollárig kúszhat fel ez a szám.

Az ipar 4.0, azaz a negyedik ipari forradalom a szakemberképzésben és pályaválasztásban is változásokat hoz. 2020-ra a jelenlegi formában működő vállalatok 70 százaléka el fog tűnni a piacról, jósolja Frész Ferenc. Ez pedig annak lesz köszönhető, hogy nem tudják felvenni a versenyt sem digitalizáció, sem információbiztonság terén. Vagy másként működnek, vagy eltűnnek.

A most ismert vállalatvezetési struktúra is változni fog. A CEO-k, azaz cégvezetők 30 százaléka szintén eltűnik a mostani vezetői körből, mert nem lesznek képesek beemelni az új megközelítést. Ez kihívás elé állítja a HR-t és az oktatást is.

Ami biztos, és már napjainkban is látható, hogy a hagyományos informatikai szakmák közt egyre nagyobb lesz a kereslet az adatelemzők, biztonsági elemzők és szakértők munkájára, mert az elemzés napi feladattá válik biztonsági értelemben is.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.