Tech

Apró drónokkal helyettesíthetnénk a méheket

24.hu
24.hu

2017. 02. 10. 12:25

Kutatók egy csoportja szerint egy nap apró drónokkal helyettesíthetjük az egyre fogyatkozó méhpopulációkat. A parányi szerkezetek ugyanis alkalmasak lehetnek a beporzásra.
Korábban a témában:

A világ virágos növényeinek nagyjából a harmadát, és a bolygó étkezési növényeinek 35 százalékát porozzák be állatok. Az egyik legjelentősebb munkát a méhek végzik, a rovarok száma azonban az utóbbi időben drasztikusan csökkent.

Japán kutatók egy csoportja most bejelentette, hogy megtették az első lépést egy módszer kifejlesztése felé, amely a jövőben elláthatja majd a méhek beporzó feladatát. A szakértők ugyanis olyan ragacsos gélt hoztak létre, mellyel egy Matchbox-méretű eszköz képes felszedni, majd lerakni a virágok pollenét.

Mijako Eidzsiro, az új tanulmány szerzője szerint fejlesztésük teljesen úttörő.

Néhány robottól már elvárják, hogy beporzásos kísérleteknél is használhatóak legyenek, de egyet sem próbáltak ki még

– tette hozzá a kutató.

Az egyedi gélt egyébként a véletlennek köszönhetően találták fel. Mijako ugyanis közel egy évtizede egy elektromos vezető folyadék megalkotásán dolgozott, az anyagot azonban íróasztala egy fiókjában hagyta. Nyolc évvel később a még mindig nedves gél előkerült, nem sokkal azután, hogy a kutató megnézett egy dokumentumfilmet a fogyatkozó méhek problémájáról.

Tulajdonképpen leejtettem a gélt a földre, és észrevettem, hogy rengeteg port nyelt el, így minden összeállt a fejemben

– ismerte el a szakember.

Az anyag valóban ideális a pollenek összegyűjtéséhez, ugyanis elég ragadós a virágpor felszívásához, viszont ahhoz elég híg, hogy a por ne tapadjon teljesen bele.

Jó, jó, de akadnak még problémák

A felfedezés után Mijako csapata nekilátott, hogy felmérje, valóban használható-e a gél? Ehhez apró cseppeket helyeztek hangyák hátára, majd beengedték őket egy tulipánokkal teli dobozba. Másnap a kutatók észrevették, hogy a géllel bekent élőlények rengeteg virágport gyűjtöttek össze.

Egy másik kísérletben fotokróm vegyületeket adtak az anyaghoz, ettől a gél UV-sugárzásban és fehér fényben színváltóvá vált. Az átalakított anyagot legyekre vitték fel, ettől a rovarok színváltó képességre tettek szert. Mijako bízik benne, hogy a jelenséget felhasználhatnák álcázására.

Mivel a legtöbb élőlényt igen nehéz rávenni a beporzásra, a kutató úgy döntött, robotokat fog használni. Ehhez először a méhek apró, virágport gyűjtő szőrét kellett lemásolnia, így hát csapatával lovak sörényéből hozta létre azt a szőrréteget, melyet géllel bekenve aztán a műanyag drónok aljára erősített.

A szakértők ezután beporzási kísérleteket végeztek, a 100 próbálkozásból 37 volt sikeres -a szőrtelen vagy géltelen robotok teljesen haszontalanok voltak.

Bár jelenleg elég nehéz a drónok irányítása, Mijako bízik benne, hogy a GPS, vagy a mesterséges intelligencia segítségével egy napon megoldódhat a probléma.

A technológia használata előtt egyelőre az is akadályt képez, hogy az apró robotok előállítása igen költséges, az akkumulátoruk pedig csupán három percnyi repülést bír.

Hogy a természetes beporzók helyettesítése mennyire működhet, még kérdéses. Jelenleg a bolygón nagyjából 3,2 billió méh él, ha egy-egy drón előállítása csupán egyetlen centbe kerül, a rovarok helyettesítése így is elképesztő összegeket emészthet fel.

Éppen ezért talán egyszerűbb megoldás lenne a méhek megóvása.

(Live Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.