Tech

Egy egész orvosi labor van rajta, mégis elfér az ember tenyerében

24.hu
24.hu

2017. 02. 09. 14:13

Az új "lab-on-a-chip" eszköz az, aminek a megnevezése alapján tűnik: egy chipen elhelyezett orvosi laboratórium.

A mellráktól a HIV-ig számtalan olyan betegség létezik, melyeknek korai azonosítása kulcsfontosságú. A rendszeres vizsgálatok azonban igen költségesek, hiszen nem csupán komoly szakértelemre, de megfelelő berendezésekre is szükség van a diagnosztikához.

WHO adatai alapján az emlőrák túlélési arányai fele olyan jók az alacsonyabb jövedelmű országokban, mint a fejlettekben. Rahim Esfandyarpour, a Stanford Technológiai Központ mérnöke szerint ez is bizonyítja, milyen fontos lenne egy mindenki számára elérhető korai diagnosztikai eszköz kifejlesztése.

Éppen ezért Esfandyarpour a Stanford Egyetem Orvostudományi Karával közösen kifejlesztett egy chipet, amely egy miniatűr laboratóriumként működik. Az eszköz elképesztően olcsó – előállítása mindössze egy-két centbe került – ráadásul számtalan vizsgálati funkciót ellát – például a DNS-analízist. Az alig néhány centiméteres integrált áramkörnek ehhez némi testnedvre van szüksége.

Az efféle chipek koncepciója nem új, a szakértők már nagyjából húsz éve dolgoznak azon, hogy egy néhány négyzetcentiméteres szerkezetbe zsúfolják a laboratóriumok eszköztárát. A fejlődő világban azonban egészen más típusú chipekre van szükség.

Egyrészt könnyen használható eszközök kellenek, mivel sok településen a kórházakban nincs megfelelő számú képzett egészségügyi szakember. A miniatűr laboroknak több betegséget is fel kell ismerniük, és végül, de nem utolsó sorban, a chipeknek a lehető legolcsóbbnak kell lenniük.

Hogy megfeleljenek az elvárásoknak, Esfandyarpour kutatócsapatával egy két részből álló rendszert hozott létre. Az eszköz egyrészt áll egy tiszta, szilikon alapú mikrofluid kamrából, melynek tiszta lapjára a vizsgálati mintát lehet helyezni. Más “lab-on-a-chip” készülékekben ez a szilikonchip tele van vésetekkel, az új eszköz azonban teljesen sima.

Erre a sima felületre kapcsolódik a rendszer második eleme, egy olcsó, rugalmas műanyag, melyre az egészségügyi dolgozók nanorészecskés tinta segítségével nyomtathatják rá az áramkört.

Mikor a szilikon kamra a műanyagdarabon van, és elektromos áramot vezetnek az áramkörbe, a kamrában található minta sejtjei különböző irányba mozdulnak el, aszerint, hogy mennyire polarizálhatóak. A felvitt áramkörmintából és a sejtek viselkedéséből adódóan lehet következtetni az alany betegségére. A különböző sablonok ugyanis más-más rendellenességek azonosítására alkalmas.

A szakértők úgy gondolják, hogy nem kell minden egyes esetben egyedi áramkört tervezni, hiszen idővel fel lehet majd használni a korábban kialakított mintákat. A már elkészült műanyaglemezek ráadásul újrahasznosíthatóak.

Esfandyarpour bízik benne, hogy technológiájuk a betegek mellett az orvosok és kutatók életét is jelentősen megkönnyíti majd.

Megadja a szabadságot, hogy ne csupán a diagnózisnál, hanem az alap- és alkalmazott kutatásokhoz is felhasználjuk

– tette hozzá a szakember.

(Popular Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.