Tech

Bénult betegeken segíthet a gondolatolvasó szerkezet

A bezártságszindróma az az állapot, melyben a betegek ugyan öntudatuknál vannak, de sem mozogni, sem kommunikálni nem tudnak - még arckifejezésekkel vagy szemük mozgatásával sem. A szakértők évek óta úgy vélték, hogy a bezártságszindrómában szenvedők annyira boldogtalanok, hogy nincs meg bennük az a célirányos gondolkodás, mely a kommunikációhoz szükséges.

Most a genfi Wyss Bio- és Neuromérnöki Központ tudósai hatalmas áttörést értek el a rendellenesség kutatásában. Az általuk vizsgált négy, teljes bezártságszindrómában szenvedő alanynál ugyanis sikerült elérniük, hogy egy eszköz segítségével kifejezzék gondolataikat.

Az amiotrófiás laterálszklerózissal diagnosztizált betegeket egy nem invazív agy-számítógép interfészre csatlakoztatták – az eszköz egy érzékelőkkel és vezetékkel ellátott sapka.

A szerkezet közeli infravörös spektroszkópiát és elektroenkefalográfiát használ, hogy felmérje a vér oxigénellátottságát, valamint az agyban lévő elektromos aktivitást – ezek ugyanis igen eltérőek, ha az alany “igenre”, vagy éppen “nemre” gondol. Az eszköz csatlakoztatása után a betegek így képesek voltak válaszolni az eldöntendő kérdésekre.

A résztvevőkhöz számtalan kérdést intéztek. Az egyik betegtől például házassági engedélyt kért a lánya – a férfi azonban nem hagyta jóvá a frigyet.

A több héten át tartó vizsgálat alatt a páciensektől többször megkérdezték, hogy boldogok-e? A válasz minden alkalommal igen volt.

Niels Birbaumer, az intézet neurológusa szerint az eredmények miatt teljesen megváltozott véleménye a bezártságszindrómás betegekről – a szakember ugyanis korábban úgy vélte, a páciensek nem tudnak kommunikálni.

Azt találtuk, hogy mind a négy vizsgált személy képes volt válaszolni az általunk feltett személyes kérdésekre, egyedül a gondolataikat felhasználva

 – tette hozzá a kutató.

Birbaumer azt is elárulta, hogy az egyik legmeglepőbb az volt, hogy az alanyok azt állították, hogy boldogok. A szakértő szerint az életminőség a gondoskodással és figyelemmel van összefüggésben, melyet a betegek a családjuktól, ápolóiktól és barátaiktól kapnak.

A szakértő hozzátette, nem zárja ki, hogy a fizikai bénultság nyugodt állapotot eredményez az agyban, ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegeknek ne legyenek vágyaik és törekvéseik.

Birbaumer bízik benne, hogy amennyiben technológiájuk egy nap széles körben elérhetővé válik, azzal jelentősen megkönnyíthetik a bezártságszindrómás páciensek életén.

A svájci kutatócsapat következő célja egy olyan rendszer kiépítése, mellyel az alanyok betűket és szavakat is kijelölhetnek gondolatban. Bár jelenleg a kísérletek nem invazív eszközökkel zajlanak, a szakértők úgy vélik, egy nap talán beültethető szerkezeteket is létrehoznak majd.

(Live Science)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik