Tech

Black Friday ide vagy oda, ezekre senki ne kattintson!

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 11. 25. 09:00

Azt már tudjuk, hogy ma az összes árus a pénzünkre játszik, de ők legalább legálisan teszik. Mutatjuk azokat az átveréseket, amiknek vszont tilos bedőlni.

Daráljuk le a tényeket: ma Black Friday van, ami már nem csak Amerikában a vásárlás ünnepe, hanem szép lassan begyűrűzött Magyarországra is. Ilyenkor a hagyományos és webes áruházak a karácsony előtti bevásárlási szezonra építve egyetlen napig durva leárazásokkal, akciókkal próbálják bevonzani a népet.

Viszont az ilyesmire sokan olyan szinten kattannak, hogy már mindenben akciót látnak, erre pedig azok az internetes csalók repülnek rá, akik a vásárlás napján mindenféle akciós áru nélkül szeretnének rajtunk nyerészkedni. Szóval gyorsan át is dolgoztunk egy nemzetközi szinten is érvényes tiltólistát, aminek minden eleme simán előfordul Magyarországon is: így verhetnek át bárkit a trükközők a Black Friday “nevében”.

1. Oszd meg ezt a bejegyzést, és…

Bármennyire is ellenkezik a Facebook felhasználási szabályzatával, a közösségi oldalt elárasztják a hamis nyereményjátékok. A Black Friday kiváló apropó olyan bejegyzésekre, amik ingyenes terméket, vagy speciális kedvezményeket ígérnek azoknak, akik megosztják ezeket. Pedig érdemes vigyázni, ezek általában felhasználói adatokat gyűjtő átverések, vagy olyan ál-akciók, ahol a megosztott bejegyzésben levő linkre kattintva nem épp szívderítő dolgok történnek velünk. Szóval a megosztós játék tilos, ezért rákattintani is tilos, jóféle webáruház nem alkalmaz ilyet, ezért ne is dőljünk be hasonlóknak.

2. Elosztom, ha megosztod

Az előző módszer egyik leggusztustalanabb változata, amikor olyan témákkal nyeri meg magának a közönséget a csaló, miszerint “raktáron maradt 100 darab iPhone”, vagy “tévedésből 50-nel több MacBookot rendeltünk”, esetleg “találtunk 200 Samsung mobilt, és nincs szívünk pénzért adni”. Ez pontosan ugyanaz a csalás, mint amik annak idején e-mailben terjedtek a híres emberek vagyon-elosztogatásáról, vagy hogy a Microsoft minden továbbküldött levél után fizet egy dollárt. Nincs ilyen online Teréz anya és Robin Hood, ezért nincs olyan sem, aki ingyen osztogat “raktáron ragadt” iPhone-okat. Ha nem akarunk levélszemét-hegyeket, vagy kéretlen Facebook-spamet, ne kattanjunk az ilyesmire, ingyen csúcsmobil helyett ugyanis csak efféle csodákat kaphatunk.

3. Olyan szép webáruház, amilyen nincs is

Szintén megosztós, közösségi oldalon továbbított, vagy levélszemétben érkező “fantasztikus ajánlatok” csábíthatnak minket olyan oldalakra, amelyek úgy néznek ki, mint valamilyen webáruház, amin ott figyel valami igazán fantasztikus árú termék. Laptop és okostévé húszezerért, prémium mobil tízezerért, a hülyének is megéri. Már kattintanánk is rá, hogy megrendeljük, és megadjuk a bankkártyánk adatait, saját címűnket, vagy egyéb olyan adatot, amivel aztán bárki visszaélhet. És tessék elhinni, vissza is fognak.

Egy webáruházhoz hasonló kinézetű weboldalt pár óra alatt össze lehet dobni, szóval senkit ne tévesszen meg, ha egy akciós linkre kattintva egy csiricsáré webáruház fogadja, ami olyan, mintha igazi lenne. A következő dolgokat mindenképpen ellenőrizni kell, mielőtt folytatja a vásárlást:

  • Hihető webcíme van-e az oldalnak? Az xyzbolt.hu zöld lámpát kaphat, a dingdongwarezspam.com/347osdab34ö987/xyzbolthu.php legyen gyanús.
  • Nem ismerős a bolt címe? Keressünk rá Google-lel, egy perc az egész, de lehet, hogy találatként figyelmeztetéseket, panaszkodó fórumbejegyzéseket dob ki először, ez esetben meneküljünk.
  • Ha az oldal nem használ hivatalos banki fizetési módszereket, szintén gyanakodjunk. A Western Union nem épp a profi webshopok megoldása, és ott is gyanakodjunk, ahol csak PayPal az egyetlen opció.
  • Az internetes oldalak regisztrációs adatbázisában megnézhetjük, kié a webcím és mikor regisztrálta. A pár napos weboldalakkal szintén bánjunk óvatosan.
  • Egy igazi webáruháznál is mindig van valódi cég, cím és telefonszám valahol a kapcsolat, információ vagy impresszum menüpontokban. Egy telefon még nem a világ, érdemes “lemeózni” őket vásárlás előtt.
  • És ami a legfontosabb: ha egy 100 ezer forintos termék minden más webáruházban még akciósan, blekkfrájdéjesítve is csak 70 ezerbe kerül, minden olyan ajánlat, ahol 15 ezerért árulják, 99,9999999 százalékos valószínűséggel hamis.

4. Akciós levelek és csatolmányaik

Bár sok mindennel próbálkoznak a hivatalos webáruházak is Black Friday környékén, egy biztos: soha nem küldenek speciális csatolmánnyal ellátott e-maileket. Tehát ne nyissunk meg semmilyen csatolmányt az olyan levelekből, amelyek szerint:

  • A csatolt fájlban speciális akciók részletei vannak
  • A csatolmányban egy bónusz kód van, amivel…
  • “Önt sorsoltuk ki, és a csatolt fájlban vannak az ajándék részletei”
  • Valaki vásárolt önnek egy ajándékot, a csatolt fájlban van a szállítási információ
  • (meg még egy tonna egyéb trükk, az ötletgyár végtelen)

Aztán megnyitjuk a csatolt fájlt, és már ugrik is fel a vírus a gépünkre, átvéve fölötte az irányítást, vagy lenyúlva minden adatunkat. Szóval nem, nem, és nem: egy webáruház nem küld csatolmányt, legfeljebb egy tényleges vásárlás után a számla másolatát, de arra meg ugye mindenki emlékszik, mikor és mit vásárolt?

5. Valami gond van a fiókjával

A legszebb átverés, ha átverésre figyelmeztetve vernek át. Szóismétlés? Persze, szándékosan. Arra ugyanis kifejezetten kattanunk, ha valaki azt írja, hogy “Jó napot, ez itt az ön bankfiókjának / webáruházának / nagykereskedésének ügyfélszolgálata. Kérjük, ellenőrizze a bejelentkezési adatait, mert lehet, hogy valaki megpróbált visszaéllni vele”. Az ilyen ál-figyelmeztetések arra játszanak, hogy a bennük levő hivatkozásra kattintva egy hamis oldalon megadjuk a belépési adatainkat, amivel a csalók máris megkopasztják a bankszámlánkat, vagy a nevünkben vásárolgatnak mindenfélét.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.