Tech

Az izreali startup Kánaán a magyaroknak is kedvez

Horváth Balázs
Horváth Balázs

újságíró. 2016. 10. 10. 14:01

Meglátogattuk a régió legjelentősebb startup fesztiválját, és egy kicsit közelebb kerültünk a „tel-avivi rejtély” megoldásához.

Ha az ember az elmúlt évek alatt kizárólag Magyarországon találkozott a seed, a VC, a befektetés, az angel, az inkubátor szavakkal, akkor valószínűleg már kialakult egyfajta elképzelése a startup kultúra milyenségéről. A hazai (akár budapesti, akár vidéki) viszonyok semmiben sem rosszabbak, jobbak a világ más nagyvárosainak többségénél.

Az igazi kontraszt érzés akkor üt be igazán, ha sikerül az embernek eljutnia egy olyan környezetbe, országba, városba, ahol a startup (illetve a fogalomról alkotott elképzelés) nem egy egzotikus izé, nem a szakállas, elszállt programozók játszótere, nem a teljesen értelmetlen ötletek kergetése, nem a gyorsan meggazdagodni vágyó „befektetők” terepe, hanem az egész ország gazdasági mutatóit, megítélését, nemzetközi kapcsolatait befolyásoló tényező.

Jelenleg két olyan terület van a világon, ahol a startup világ szárnyal, és elképesztő mennyiségű befektetői tőkét vonz: az egyik USA (azon belül is a Szilícium-völgy), a másik pedig Izrael. A kettő közül az első sokkal könnyebben értelmezhető és érthető, ami azért jó, mert az izraeli jelenség pontosan ennyire felfoghatatlan. A Tel-Avivban és környékén zakatoló folyamatokat többek között a Deutsche Telekom segíti, így nekik, valamint a magyar Telekom munkatársainak köszönhetően pár napig mi is részesei lehettünk ennek a különleges miliőnek.

Mi folyik Tel-Avivban?

Ezt a kérdéskört sokan feszegetik és kutatják, a mi első fejtágításunk is erről szólt, aminek a végére persze ettől még nincs meg feltétlenül a megoldás. Első ránézésre ugyanis kevés alkalmatlanabb helyet, gazdasági, politikai környezetet lehet elképzelni a startupok terelgetésére, fejlődésére. Ennek ellenére több mint 5000 ilyen vállalkozás működik itt, azaz minden 2000 lakosra jut 1 startup.

Tel-Aviv belvárosa

Az itt, innen induló cégek közül 70 jelenleg is ott van az amerikai tőzsdén, amivel 37 milliárd dollár értékkel képviseltetik magukat a piacon. Izrael a világ harmadik leginnovatívabb országa, a kutatás-fejlesztési költségek világszinten itt a legmagasabbak, ami már csak azért is durva, mert ebbe nem számolják be a katonai célú beruházásokat.

Mindezt a Start-Up Nation Central munkatársaitól tudjuk meg, akik egy nonprofit, a startupokat segítő, érdekvédelmi, tanácsadó cégként határozzák meg magukat. A New-York-i milliárdos, Paul Singer által alapított szervezet hatalmas adatbázist hozott létre a régióban található startupokról, aminek használatával folyamatosan igyekszik összehozni a feleket, információval, kapcsolatok megmozgatásával segíteni a vállalkozókat.

És hogy akkor mi folyik Tel-Avivban?

Hogy lehet, hogy egy 68 ével ezelőtt megalapított, 8 milliós népességgel bíró, ellenségekkel körbevett, folyamatosan politikai feszültségben élő, a külvilágtól szinte teljesen elzárt országban kialakulhat egy high-tech profilú, startupokat támogató, pezsgő, a világ befektetőit erősen vonzó gazdaság? A válasz nem egyszerű, de van pár komponens, ami csak itt lelhető fel:

  • Izraeli Védelmi Erő (Israel Defense Forces, IDF): a négynapos út során több forrás, vélemény is azt erősítette meg, hogy a kötelező katonai szolgálatot (férfiaknak 3, nőknek 2 év) kitöltő fiatalok nagy hatással vannak a munkaerő piacra, mivel a kötelékben az általunk megszokottakhoz képest merőben más (több, specializáltabb) tudással és élményekkel gazdagodnak a katonák. Egyrészt rendkívül magas szintű technológiai képzést kapnak, másrészt az izraeli haderő felépítése sokkal kevésbé hierarchikus, felülről vezérelt. A katonák sok esetben magukra vannak utalva, amit kiválóan kamatoztathatnak leszerelés után. Ugyanez érvényes a szolgálat alatt kialakult kapcsolati rendszerre, aminek a civil életben nagyon nagy hasznát veszik, ebből élnek éveken át. A startup világban való boldogulás sok esetben nem az akadémiai tudásról, hanem az alkalmazkodóképességről, a helyzetfelismerésről, és a találékonyságról szól, amihez az IDF minden muníciót megad.
  • Sokszínűség: a második jelentősnek mondható tényező, az izraeli vállalkozói szférát alkotó közösségek végtelenül sokszínű volta. A bevándorlói lét itt alaptétel: a történelem során, a második világháború alatt, illetve után a világ változatos helyeire szétszóródó zsidóság leszármazottjai számára nem jelent akkora sokkot a dolgokat nulláról újrakezdeni. A beprogramozott szívósság, az újrakezdés kényszere számukra teljesen természetes. Nem egy előadótól hallottuk, hogy a kudarc az izraeli startup világban szükségszerű, nem kerülendő dolog, és még csak véletlenül sem jelent szégyent.
  • Állami támogatás: az izraeli kormány már egészen korán, a 70-es évek elején felismerte, hogy egyéb erőforrások híján a szellemi tőke lesz az, amire érdemes és kell alapozni. Az Ipari Minisztrériumban már 1969-ben létrehoztak egy „The Office of the Chief Scientist” nevű szervezeti egységet, aminek az innováció felismerése, támogatása volt a feladata. Ez a mai papig működik és 450 millió dolláros büdzsével gazdálkodik. Az elmúlt évtizedekben hatalmas összegeket fordítottak kutatás-fejlesztési célokra, volt olyan időszak (2015-ben pl.), amikor a GDP több mint 4%-át R&D célokra költötték el. A központi támogatás része a korábban említett, katonai szolgálat alatt biztosított magas szintű műszaki képzés, de ezen kívül is számtalan lehetőséget, programot nyújtanak a vállalkozóknak. Ilyen például az is, hogy ingyen igénybe vehető, coworking irodák állnak a startupok rendelkezésére, akiknek így legalább erre nem kell költeniük a legnehezebb, kezdeti időszakban.

Magyarok a házban

Az izraeli túra szakmai programja alapos és átfogó módon igyekezett bemutatni, hogy miként gondolkodnak az itteni cégek, kik és milyen célokkal támogatják őket és hogyan alakult ki körülöttük a támogatói vonal. A Deutsche Telekom (DT) által leszervezett prezentációk alatt elsősorban szoftveres, azon belül is biztonsági célú szolgáltatásokat, rendszereket fejlesztő startupokkal találkoztunk (Forter, Checkpoint, SafeBreach), ami nem volt véletlen, hiszen a cég is elsősorban ezen profilú ötletekben látja a lehetőséget.

A DTCP (Deutsche Telekom Capital Partners) például egy kifejezetten a startupokkal összefüggő befektetői csoport, ami egyébként maga is startupként határozza meg magát. A volument, az anyagi körülményeket jól mutatja, hogy a DTCP 2 milliárd dollárnyi befektetői pénzzel gazdálkodik, amiből 500 milliót fordíthat egy-egy befektetésre. 70 cég szerepel a portfóliójában, akiknek magán a pénzen kívül stratégiai tanácsadást is nyújtanak, a fókusz pedig a biztonságon kívül az IoT-n, és az egyéb, intelligens rendszerek megalkotásán van.

Az út fő apropóját a háromnapos DLD fesztivál adta, ami a régió legfontosabb, a startupok számára bemutatkozási és kapcsolatépítési lehetőséget adó rendezvény. Egy ilyet úgy kell elképzelni, mint egy laza keretek mellett működő, networkingen alapuló, szakmai előadásokkal tarkított dzsemborit. A cégek standokon promózzák magukat, de ennél is sokkal fontosabb egyszerűen itt lenni, a megfelelő emberekkel találkozni, megmutatni magukat, és minél jobb benyomást kelteni.

Magyar cégek, ötletek is képviseltették magukat, egy külön stand adott lehetőséget a bemutatkozásukra, amit a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK), illetve a Nemzeti Kereskedőház Zrt. Innotrade programja biztosított a cégek számára. A három startup a BVK által korábban megrendezett Be Smart verseny dobogósai, akik díjazásul azt a lehetőséget kapták, hogy megmutathatják magukat a DLD (Digital Life Design) fesztiválon.

Ott jártunk mi is a standnál, ahol beszélhettünk a Picturesque (speciális fotós szoftver), a Sybrillo (GoPro kamerákhoz tervezett, stabilizált eszköz), illetve Shinrai (bitcoin technológia a hagyományos bankoknak tervezve) képviselőivel. Kettőjük közül egyedül a Sybrillo a startup lét elején, még korai fázisban lévő csapat. A többiek már némi tőkével megtámogatva érkeztek, a céljuk sokkal inkább a kapcsolati háló bővítése, és a fejlődéshez szükséges további befektetői pénzek felhajtása.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.