Tech

A világot megváltoztató magyar találmányt ünnepel ma a Google

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2016. 09. 29. 09:35

Vannak olyan találmányok, amik hirtelen megváltoztatják a világot. Csak, hogy néhányat mondjak is: a kerék, a fertőtlenítő, az elektromosság, a tubusos sajt, a fogkefe, vagy épp az internet. Vannak komolyabbak, és vannak egyszerűbbek. De a világot alapjaiban megváltoztató dolgok közül azért mégis azok a legnagyobb királyok, amiknél az ember homlokon csapja magát, hogy ezt én is kitalálhattam volna.

Na, a golyóstoll pont ilyen.

Bíró László találmánya pont annyira forgatta fel a világot, mint a fent felsoroltak közül bármelyik (a tubusos sajtnál azért jobban). Nélküle ma egy rakás dolog nem létezne az űrkutatástól, a liftekbe írt üzeneteken keresztül a jogászkodásig. Pedig eléképesztően egyszerű dologról van szó.

A legenda szerint az amúgy újságíró Bíró akkor találta ki, hogy kellene valamit kezdeni végre a töltőtollakkal, amikor a kinyomtatott lapokon gyorsan megszáradó tintát nézte. Nekiültek a testvérével, a kémikus Bíró Györggyel, hogy kifejlesszenek egy új tintát, ami az eddigieknél sokkal gyorsabban száradt. Csakhogy, és itt kerül elő Bíró zsenialitása, ha gyorsabban szárad a tinta, akkor már nem lehet kis edénykékben tartani, mint amelyekbe addig mártogatták a töltőtollakat.

Bíró kitalálta, hogy a cső formájú tollban a lefolyó tintának egy pontosan méretezett fémgolyó állja útját, amely fordulás közben maga mögül tintát vesz fel, hogy azt a másik oldalon a papírra kenje. Mivel a csőben lévő tinta nem érintkezett a levegővel, nem száradt be, viszont a papírra helyezve szinte azonnal megkötött.

Szabadalommal Bíró

Bíró a golyóstollat az 1931-es Budapesti nemzetközi Vásáron mutatta be, de csak 1938-ban kért rá szabadalmat. (A második, végleges szabadalmának egészen parádés neve van: Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll.) Egész csoda, hogy a közben eltelt hét év alatt nem lopta el senki az ötletet. Persze próbálkozások voltak, a horvátok máig meg vannak róla győződve, hogy valójában ők találták ki a tollat. Slavoljub Eduard Penkala viszont nem a golyós verziót csinálta meg, hanem az automata töltőtollat, amit már nem kellett mártogatni. (És nem, az angol pen szó nem Penkala nevéből, hanem a latin pennából, vagyis tollból jön.)

A zsidó származású Bíró a Nagymező utcában született, de hiába tért át a második világháború előtt evangélikus hitre, mégis menekülnie kellett az országból. Párizsba ment, ahol jóban lett egy argentin férfivel, Agustin Pedro Justoval, aki rávette, hogy költözzön inkább Argentínába. Csak az argentin képviseleten tudta viszont meg,

hogy Justo az argentin elnök.

A töltőtollat már Argentinában kezdték el kereskedelmi forgalomban gyártani Eterpen néven, de a világ csak Biropenként ismerte meg. Igazán akkor futott be vele, amikor a Brit Királyi Légierő megvásárolta a szabadalmat, mert a golyóstoll a töltőtollakkal szemben a levegőben is fogott, így repüléskor is tudtak vele írni.

És hogy miért írtam le ezt az egészet?

Bíró 1899. szeptember 29-én, ma 117 éve született.

Az évfordulót pedig nem csak mi tartjuk, hanem a Google is, sőt, személyre szabott Doodle-lel ünneplik a világ egyik legnagyszerűbb magyar találmányát.

Így néz ki:

Ja, igen, hogy mi az a Doodle? Biztosan látta már, de azért leírom. A Google-ön belül létezik egy művészekből és mérnökökből álló csapat, akik időnként átalakítják a Google-logót valami érdekessé. Most épp Bíró László tiszteletére.

Művészek és mérnökök buli

Pont ezért beszéltünk Matthew Cruickshankkel, a Doodle és art directorával, aki a projektet vezeti, hogy mondja el, miért pont Bíró, és miért pont a golyóstoll. Cruickshank azt mondja,

pont azért, mert mindenki ilyesmit szeretne feltalálni.

Matthew Cruickshank

Annyira egyszerűnek, annyira magától értetődőnek tűnik, mégis csak Bírónak jutott eszébe megcsinálni, és megváltoztatni a világot. Mondjuk, ha már beszéltünk vele, megkérdeztük azt is, hogy született ez az egész, hogy időnként rajzolják át a Google logóját.

Az egész 1998-ban kezdődött, mondja Cruickshank, amikor Sergey Brin és Larry Page elmentek a Burning Man fesztiválra. Átrajzolták a logót, hogy mindenki lássa, hogy házon kívül vannak, és senki ne panaszkodjon, ha leállnak a szerverek. Igen, 1998-ban egészen más volt az internet, még volt rá esély, hogy leálljanak a Google szerverei.

Google Árpád

Azóta időről időre átalakítják a Google logóját, csak most már nem azért, mert a két alapító házon kívül van. Eddig körülbelül kétezer regionális és nemzetközi Doodle jelent meg a Google logója helyett, ami egyébként önmagában is érdekes koncepció, mert felülírja azt a korábbi reklámos alapvetést, hogy egy cég logóját nem lehet átalakítani, mert elveszti a felismerhetőségét.

Cruickshank azt mondja, körülbelül 10 művész és 10 mérnök dolgozik a Doodle-ön. A mérnökök azért kellenek, mert a mostani rajzok már elég messze vannak az eredetitől, amelyek még statikus rajzok voltak. Előszöt csak animciókal próbálkoztak, de 2010-ben megcsinálták a Pac-Man Doodle-t, ahol a Google logója körül lehetett Pac-Mant játszani a kereső főoldalán. Cruickshank azt mesélte, hogy ezt a Doodle-t tíz hónap volt összerakni, amivel talán ez számít a leghosszabb ideig készített logónak. Egyébként egy átlagos interaktív Doodle-ön olyan három hónapig dolgoznak.

És nem is Bíróé az első magyar Doodle, sőt. Szinte minden világhírű magyar találmányt megünnepeltek már, de volt Toldi Miklósos és Március 15-ei Doodle is. Itt van egy egész jó gyűjtés, ahol végig lehet őket nézni.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.