Te szívesen játszol számítógépes játékokkal, konzollal vagy mobilon? Ha igen, biztosan hallottad már a következő sirámokat szülőktől, házastárstól, tanártól, vagy bárkitől, aki csak távolról figyeli ezt az egész gamer dolgot:
- Egész nap a gép előtt ülsz, nincs is igazi életed!
- El fogsz puhulni, ha folyton a székben plöttyedsz!
- Az a rohadt gép egyszer még zombit csinál belőled!
- Ne a focis játékkal legyél nagy legény, az igazi labdát utol se éred!
Na, a helyzet az, hogy ez a jelek szerint nettó marhaság, legalábbis egyáltalán nem általánosítható így. A Chio Mozdulj Gamer Mozgalom és a JátékosLét Kutatóközpont nagyszabású, 8000 fő részvételével készült kutatása arra kereste a választ, hogy igaz-e a “kocka” sztereotípia, vagyis tényleg jellemző-e a magyar játékosokra a mozgásszegény életmód.
Az eredmények egyértelműen cáfolták a közhiedelmet: míg a 15 évesnél idősebb magyar lakosság alig több mint fele (56%) végez rendszeres testmozgást, addig a gamerek körében ez az arány kiugróan magas (82%). A legaktívabb sportemberek között is nagyobb arányban találunk játékosokat: heti 4 alkalomnál többször a lakosság 15%-a, a gamereknek viszont 29%-a sportol.
Arra a kérdésre, hogy mi motiválja a sportolásra, 58% válaszolta, hogy egészségesebb és fittebb szeretne lenni, 50% jobban szeretne kinézni, 43% pedig „csak” a mozgás öröméért csinálja. A legnépszerűbb mozgásformák a testépítés, a kerékpározás, a futás és a csoportos labdajátékok. Érdekes összefüggés, hogy akik csapatban szeretnek számítógépes játékkal játszani, azok nagyobb valószínűséggel fognak csapatban sportolni is.
Ezek alapján úgy tűnik, ha egy játékos nem mozog, az nem azért van, mert játékos, és megfertőzték az agyát a lustaságot hirdető, gonosz játékok,
és ugyanúgy lusta lenne játékok nélkül is, legfeljebb találna más indokot az otthon ülésre, könyvet, tévét, vagy egy órákig megfigyelhető, bájosan lengő pókfonalat a plafonon.
A kutatás egyébként nem talált összefüggést a játékokkal és a sporttal töltött idő között – tehát azt, hogy valaki sportol-e vagy sem, egyáltalán nem befolyásolja, hogy mennyit ül a számítógép előtt. Az viszont számít, hogy milyen példát lát otthon: kétszer annyit sportolnak azok, akiknek a családjában van rendszeres sportolásra példa, mint azok, akiknél nincs sportember a családban. Az előbbi csoport átlagosan havi 5-8 alkalommal mozog 60-90 percet, míg az utóbbi 3-4 alkalommal 30-60 percet.
Fromann Richárd, a JátékosLét Kutatóközpont vezetője, az ELTE Szociológia Doktori Iskola doktorjelöltje szerint életmódjukra vonatkozó negatív megjegyzést legtöbbször a szüleiktől kapnak a játékosok. Mindezt úgy, hogy sok esetben maga a szülő sem végez rendszeres testmozgást, pont az ellenkezőjét mutatva annak, mint amit vár. A játékosok nagy részére egyébként is jellemző a tudatosság – mivel többet ülnek a számítógép előtt, ezért tisztában vannak vele, hogy ennek negatív hatásait több testmozgással kell ellensúlyozniuk.
Azt meg csak csendben tennénk hozzá, hogy a Pokémon Go miatt ráadásul a játékosoknak most már nincs is más választásuk, mint kimenni a “való világba”, és rohangászni mindenféle helyszínek között, ha előre akarnak jutni a játékban, szóval tessék, mozognak még azok a gamerek is, akik eddig ezt sose gondolták volna. Nahát.
