Tech

Törvényen kívül készülnek a Mátrix-műtétre

A világon legalább két helyen hajlandóak agysebészek olyan kísérleti implantokat ültetni emberek agyába, amellyel mesterséges intelligenciákkal lehet beszélgetni. Mindehhez a felütéshez az amerikai Transzhumanista Párt magyar származású elnökjelöltje is nevét adta.

Két tehetős amerikai mesterségesintelligencia-kutató is olyan műtétre készül, amely során kísérleti, semmilyen hivatalos szerv által sem engedélyezett implantokat ültetnének saját agyukba. Ha a műtét sikerrel jár, közvetlenül tudnának kommunikálni azon mesterséges intelligenciákkal (Artificial Intelligence, azaz AI), amelyeket jelenleg fejlesztenek a világ számos pontján, adta hírül a brit The Mirror, illetve a Daily Mail – az olvasók jó része itt húzhatja fel legalább egyik szemöldökét, ezen médiatermékek ugyanis a kattintásért cserébe számos ponton tudják csúsztatni a témákat.

Jó néhány homályos pont akad a dologban. Kik fejlesztik az implantokat? Milyen kommunikációs protokoll van kifejlesztve az implantok és az AI-k közé? Milyen nyelvi és értelmezési szabványok szerint zajlik a kommunikáció és mennyire kell lebutítani egy AI idegi folyamatait ahhoz, hogy egy emberrel lehessen beszélgetést fenntartani? A kérdések száma közelít a túl sokhoz, de most menjünk tovább.

Zoltan Istvan

A témával kapcsolatban mindkét anyag Zoltan Istvanra, az amerikai Transzhumanista Párt magyar származású elnökjelöltjére (egyben futurológusra és sci-fi íróra) is hivatkozik, aki a vele készített interjúban említette a fentieket. (Ha még nem hallottunk volna róla, a h+ vagy H+ karakterekkel is rövidített transzhumanista mozgalom azért küzd, hogy az emberi létet, az emberi fizikai és szellemi képességeket tudjuk fejleszteni az egyre újabb technológiai fejlesztések révén.) Zoltan azt nyilatkozta a The Mirror kérdésére, hogy mivel amerikai barátainak fontos az, hogy az AI-kkal így is megpróbálhassanak beszélni, három évnyi kutatómunka után sikerült olyan orvosokat találniuk, akik hajlandóak elvégezni az Amerikában tiltott műtéteket. A transzhumanista elnök megnevezni természetesen nem akarta barátait, annyit azonban elmondott, hogy két barátja közül az egyik Hondurasban, másikuk pedig egy meg nevezett kelet-európai országban fogja elvégeztetni a műtétet – kérdés, hogy a hatóságok mennyire fogják majd egy ilyen után figyelni az ezen irányokba utazó AI-kutatókat.

Zoltan szerint ez lenne az első alkalom arra, hogy a lehető legközelebb kerüljünk a telepátiához: az implantok segítségével ugyanis az emberi agyhullámok összeköthetőek az egyszerűbb AI-k tudatával és alapvető, egyszerű beszélgetéseket például már le lehetbe folytatni. Mindez természetesen legalább annyi ellenérzést vált (és váltott) ki a tudományos életben, mint a biztonsági szakértők vagy éppen az összeesküvéselmélet-kedvelők körében is: Francis Fukuyama politikatudós szerint a transzhumanizmus a világ egyik legveszélyesebb ötlete: azzal ugyanis, hogy a biotechnológia révén az emberi evolúció sebességén is irányán is változtathatunk, megváltoztathatjuk az emberi természetet is, ezzel pedig nagy veszélybe sodorhatjuk nemcsak magunkat, hanem a liberális demokráciát is. A tengely másik oldalán a legvadabb összeesküvéstanokat mantrázó David Icke szerint a tudjukkik eddig csak azért nem igázták le a világot teljesen, mert az emberek túl sokan voltak, de miután az embereket már egy számítógépről is lehetne irányítani, biztosak lehetnek az árnyékkormányokat összefüggő gyíkemberek és tudjukkik is, hogy az emberiség már sosem fog felébredni.

Ha egyszer feltöltjük az agyunkat, akkor bárki bármit csinálhat vele onnantól kezdve. Ezt most nem előjelezzük, csak itthagyjuk egy kicsit.
Ha egyszer feltöltjük az agyunkat, akkor bárki bármit csinálhat vele onnantól kezdve. Ezt most nem előjelezzük, csak itthagyjuk egy kicsit.

Ehhez képest Zoltan Istvan “csak” arról álmodik, hogy egy “külső vázat” magunkra húzva gyorsabbak lehetünk majd az olimpiai futóknál vagy szemünk helyett bepattinthatunk majd szemüregünkbe egy olyan robotszervet, amely képes biológiai és kémiai vizsgálatokra és kiértékelésekre is, vagy akár 20-30 év múlva, amikor már szerinte a mesterséges intelligenciák is életünk szerves részét fogják képezni, az agyunkról készített szkeneket is feltölthetjük egy gépbe, amely a szkeneket kiértékelve teljes személyiséglenyomatunkat képes lesz majd megőrizni, ezzel pedig egyszerre élhetnénk egy fizikai életet fizikai testben, illetve egy online életet, amelyet a rólunk készített online tudat “futtat”. Jobban belegondolva, érthető, hogy az FDA miért nem engedélyezi még mindig az AI-ember tudatok összekapcsolását.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik