Tech

Megjósolhatjuk előre a terrorcselekményeket?

Bari Máriusz
Bari Máriusz

tech-újságíró, kreatív. 2016. 04. 01. 13:00

Miként kerülhetjük el a bűn- és terrorcselekményeket a jövőben? Robotzsaruk? Lépegető glitchrobotok? Agymosás, hogy inkább a pornóval foglalkozzunk és ne a bűnstatokat emeljük? Vagy van ennél kifinomultabb megoldás is?

2002-ben még azok is megismerkedtek a preemptív (írd-és-mondd, megelőző) bűnüldözés fogalmával, akiknek addig fogalmuk sem volt Philip K. Dick munkásságáról. Az amerikai sci-fi irodalom egyik legjobb ötleteit szállító szerzőjének megegyező című regényéből gyártott, Tom Cruise-zal is fémjelzett Minority Report (Különvélemény) című sci-fi révén ugyanis mindenkinek beégett, hogy akár létezhet olyan módszer, aminek révén előre megmondható: ki, mikor és kinek az életére fog törni.

A regény ill. a film szerint a rendszer három olyan fiatal (ún. prekog) együttes képességét aknázza ki, akik látják a jövőt, csak mindegyik mást és máshogyan lát belőle: az őket összekötő technológia ezen jövőrészleteket ollózza össze és adja ki a taktikai csapatoknak az információt, hogy mikor/hol kell landolniuk és kit kell semlegesíteniük. (A film amúgy igen remekül illusztrálja, hogy miért nem gyakorlatias teljes testes, kilengő karmozdulatokkal vezényelni egy felhasználói felületet, illetve azt is, hogy a metroplexek mutatnak rá a személyreszabott hirdetés problémáira csak igazán.)

Az elmúlt hetek és hónapok tragédiáit követően adja magát a kérdés: hogyan tudjuk előre megjósolni és elkerülni a bűn- és terrorcselekményeket, ha nincsenek jövőlátó képességekkel megáldott – vagy megátkozott – rendszerelemeink vagy a hírszerzéstől érkező adatok nem elegendőek?

Prebűn

A Philip K. Dick óta ismert “pre-crime” kifejezés eredetileg az 1956-ban publikált regény bűnüldöző intézményének neve, a fogalom azóta (és főként a 2002-es film óta) kiterjedt a tényállásra is: minden olyan szituáció prebűnnek tekinthető, ahol a bűntény még nem történt meg, a szándék pedig még csak elgondolás szintjén létezik, de a rendszer úgy jelzi, hogy közbeavatkozás hiányában emberhalál történhet. Még a joghoz sem kell sokat értenünk, hogy megértsük: a világ összes BTK-ja vadul kevlározza magát egy ilyen esetben: büntetőjogilag, emberjogilag, privacyjogilag, szociológiailag, mindenhogyan igen problémás egy ilyen rendszer bevezetése. Ha emberek adott csoportjait próbáljuk előre izolálni és semlegesíteni, ott a tévedés és az általánosítás esélye szökik az egekbe, ha egyedileg elemezzük ki őket, ott a rendszererőforrásokból lesz túl kevés. Persze, az előző évszázadokban a politikai korrektség és a big data metodika hiánya nem zaklatta fel az akkori szakértőket: Cesare Lombroso, az olasz kriminológia szaktekintélye például már a 19. században kimondta, hogy vannak született bűnözők, akiken látszik, hogy bűnözni fognak. Sokan elképzelésének egyenes ági folytatásának tekintik a statisztikai kriminalisztikai vizsgálatokat – és amennyire ezen vizsgálatok számszerűsíteni kívánják azt, hogy a bűnözők milyen neműek, milyen idősek, mennyire iskolázottak vagy milyen etnikumhoz tartoznak, annyira tartják ezeket tudományoskodó, ingatag lábon álló diszkriminációnak.

Mit mond a statisztika?

A szociológiai mélyvizsgálatoktól függetlenül számos ország támogatja és a teszteli a prediktív bűnmegelőző rendszereket: a legismertebb a PredPol, amit Angliában és Amerikában több mint 50 hivatalos szerv használ. Mindezek mellett azonban természetesen több rendszer is működik (amióta az amerikai National Institute of Justice igazságügyi intézet 2009 óta öl pénzt a bűnmegelőző rendszerek fejlesztésébe és támogatásába), ezek fejlesztése mögött pedig olyan cégek állnak, mint a Hitachi, az IBM vagy a Lexis.

A Hitachi PCA (Predictive Crime Analytics) nevű rendszere izgalmas keresztmetszetét adja az újabb generációs rendszereknek: a szoftver számos különböző feedből (információfolyamból) gyűjt be adatokat és ezekből kalkulálja ki valós időben, hogy egy városban egy adott pillanatban hol történhet bűntény, illetve milyen típusú bűntény a legvalószínűbb. Az információk legalább annyira érkeznek a bűnügyi adatbázisokból, mint a Twitterről, forgalomfigyelőkből, vészhívásokból, lövésdetektorokból (ilyen pl. a Shotstopper) vagy a CCTV-kamerák képeiből (ilyeneket biztosít a Genetec vagy a Pelco szoftvere), de még az időjárásfigyelő szoftverekből is. A rendszer technikai alapját egy ún. LDA (látens Dirichlet-allokáció) nevű technika adja, amely gyakorlatilag azt nézi meg, hogy az emberek milyen témákról beszélgetnek, a mondatok egyes szavaihoz pedig különféle jelzéseket, illetve értékeket fűz hozzá. A rendszer előnye itt a frekvenciaanalízisben rejlik, azaz abban, hogy bármilyen kódszavak mögé is rejtse egy banda aktuális ügyleteit, azokat gyakrabban fogják használni egy beszélgetésben, ezzel nagyobb lesz a szavak gyakorisága és sűrűsége, emiatt magasabb pontszámot kapnak, így sokkal felfedhetőbbé is válik.

A rendszert fejlesztő Darrin Lipscomb és Mark Jules (akik a szintén Hitachi tulajdonában lévő Avrio és Panatscene bűnügyi rendszerekért is felelősek) elmondták: a PCA-t 2015 októberétől tesztelik hat amerikai nagyvárosban (amelyek közül vélhetően Washington az egyik), szoftverük pedig egy olyan heatmapet képes feszíteni a várostérkép tetejéről, amelyen a fenyegetéseket vagy veszélyforrásokat típus, triggerforrás vagy éppen veszélyszint szerint lehet szűrni. Mivel azonban a rendszer nem képes lakáspontosan szűrni a problémát, nagyjából csak 200 méteres távon belül tudja jelezni, hol a probléma. Ez azonban tökéletes arra, hogy jelezze a bűnüldöző szerveknek, hogy bizonyos erőforrásokat a nap mely órájában hova kell éppen csoportosítani. Hasonlóan vélekedik Ian Learmonth, a brit Kent városka rendőrfőnöke is, aki szerint a hasonló szoftverek taktikai opcióként használhatóak megfelelően: a városban az amerikai rendszerlogikához hasonlóan a helység bűnügyi adatbázisából és bűnügyi viselkedésmintáiból lehet extrapolálni azt, hogy hol milyen jellegű problémára lehet számítani, de mindez csak pontosabb iránymutatást ad az amúgyis képzett rendőröknek. (Lipscomb és Jules elmondása szerint  több tíz- vagy százezernyi különböző tényező tehet arról, hogy valahol bűncselekmény történik-e vagy sem, kezdve az időjárástól az iskolák közelségéig. Nem meglepő módon amúgy a social media oldalak és appok nagy szerepet játszanak a rendszer pontosabb működésében – a pontosságot akár 15%-kal is javíthatják.)

Hasonló rendszert tesztelnek például St. Louisban is: az Azavea startup által fejlesztett Hunchlab az elmúlt évtizedek bűnügyi adatbázisát kombinálja össze olyan tényezőkkel, mint a népsűrűség, népszámlálási adatok, kocsmák, templomok és iskolák helyzete, közlekedési állapotok, sportesemények… vagy éppenséggel még a holdfázis is. A Hunchlab ebből mintákat emel ki: míg az eléggé egyértelműnek tűnik, hogy hidegben kevesebb bűntény történik, addig olyan specifikusabb összefüggések is kiemelkednek az adattengerből, hogy Chicagoban szeles időben kevesebb fizikai erőszak és verekedés történik, illetve Philadelphiában több autót lopnak iskolák környékéről.

És mi a helyzet Kínával?

A Telegraph értesülései szerint Kína sem akar lemaradni: az ő rendszerüket az ország legnagyobb védelmi fejlesztésekért felelős beszállítója, a China Electronics Technology Group fejleszti. A hírek szerint ez lesz az a szoftver, amely képes lesz megjósolni azon eseményeket, ahova rendőröket vagy akár taktikai egységeket kell kiküldeni. Az észak-amerikai vagy európai klíma privacytől hangos szokásai itt azonban nem élnek, a rendszer egyik nagy különbségét pont ez jelenti: Kínában a maoista rendszer megléte óta szinte minden állampolgárról létezik egy dosszié (dang’an), amelyben személyes, egészségügyi és minden más egyéb adat együtt szerepel személyiségprofillal együtt: nemcsak a közúti esetleges kihágások szerepelnek ebben, hanem azon vétségek is, amelyeket az egyes állampolgárok családtervezés közben vétettek. Mindezek mellé az online, ill. elektronikus megfigyelések is bekerülnek: idegi hálózatok egyre pontosabban azonosítják az állampolgárok arcát a biztonsági kamerák felvételein, mindezek mellé még bekerülnek az emberek online viselkedési mintái, termékfogyasztási és vásárlási mintái, szokásai, pénzügyi tranzakciói is. Ebből egy komplett nemzeti megbízhatósági adatbázis is futja, jelentette be a kínai kormány még tavaly – könnyen ki lehet emelni azon gyanús egyedeket, akik túl gyakran telefonálnak külföldre vagy hirtelen túl sok pénzük lesz a bankban. Míg Wu Manqing, a CETG főmérnöke a Bloombergnek nyilatkozta, hogy ugyan egy terrorcselekmény után roppantul fontos megvizsgálni a kiváltó okot, még fontosabb előrelátni hogy milyen események jöhetnek mindezek után, a kormány jelenleg olyan területeken teszteli a rendszert, ahol gyakoriak a fegyveres összetűzések a kínai kormány és az etnikai kisebbségek között: ilyen például a 22 milliós Xinjiang vagy éppenséggel a 3 milliós Tibet.

Ha pedig azt hisszük, hogy Pintér Sándor nemzetbiztonsági-adatvédelmi-átláthatósági tervezete a világon egyedülállóan szeretné a vállunk felett hamarabb látni a jelszavunkat, mint mi magunk, ne ringassuk magunkat illúziókba. A brit parlamentben most próbálják megszavazni az Investigatory Powers Bill nevű törvényjavaslatot – ha ez törvényerőre kerül, a hivatalos szerveknek meglesz a joguk ahhoz, hogy bármilyen mobilhoz, számítógéphez vagy más elektronikus készülékhez hozzáférést kaphassanak azért, hogy megakadályozhassanak vagy feltárhassanak bűntényeket vagy gyanúsnak ítélt helyzeteket, valamint ahhoz is meglesz a joguk, hogy állampolgárok személyes adatait vizsgálhassák át, ha ennek révén elkerülhetik bárki fizikai vagy mentális egészségének károsodását.  Kínában már nem is kell ilyenek miatt aggódni, mert a kormány megkapta az engedélyt arra, hogy bármilyen telekommunikációs rendszerbe belenyúljon, bármilyen bankszámlát megnézzen és a Skynet néven futó megfigyelőkamerás hálózat bármely pontjára ráülhessen, ha arra van szükség – minderre pedig akarva-akaratlanul, de rábólintott Kína lokális Google-je, a Baidu, a WeChat nevű beszélgetőprogramot üzemeltető Tencent és a Weibo mikroblogging-platformont futtató Sina is. (Az amerikai kongresszusi központ aktuális jelentése legalábbis ezt állítja, a cégek sajtóképviselői vagy nem kommentálják a történetet vagy kifejezetten tagadják az együttműködést.)

A Baidura érdemes amúgy már csak azért is figyelmet fordítani, mert a közel 1.35 milliárdos kínai lakosságból több mint 657 millióan használják aktívan szolgáltatásait, ebből a Google Maps-hez hasonló térképrendszerüket több mint 300 millióan. A cég kutatói pedig a keresési, helykeresési, ill. GPS-adatok kombinálásával egészen jól rálátnak az ország városainak egyedi dinamikájára, mindebből pedig nemcsak a várostervező mérnököknek, illetve befektetőknek hasznos azt látniuk, hogy hova érdemes boltokat, szolgáltatásokat vagy új közlekedési járatokat telepíteni. A Baidu kutatói ugyanis március végén jelentették be: három órával hamarabb képesek már kimutatni a kínai nagyvárosokban azt, hogy hol fog veszélyesen sok ember összegyűlni. A “veszélyesen sok” kifejezés itt sajnos nem drámai célzatú: Sanghajban 2014 újévi ünnepségei során például 36 embert tapostak halálra, így van az az embermennyiség, amely már közel-kezelhetetlen,  az ilyen esetekben pedig hasznos lehet a Baidu előrejelzése, hiszen a hatóságok megfelelőbben készülhetnek a krízis orvoslására. A rendszer azonban tökéletes arra is, hogy egyedi állampolgárok mozgását követhesse le, a big data és a túlzott transzparencia vezérelte jövőképeket pedig már előre sem kell vetítenünk. A filmeket mind láttuk, a könyveket mind elképzeltük, a legrosszabb szcenáriók pedig közvetlenül az utcákon jelentkeznek majd, hamarabb is, mint azt gondolnánk.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Image: 73483992, A hamarosan forgalomba álló új Mercedes-Benz Citaro autóbuszok a budapesti Hősök terén, a járművek átadása alkalmából tartott ünnepségen, Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.