Tech

Virtuális valósággal segíti a tanulást a Telenor

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 03. 31. 12:56

Ha az illetékesek nem is sokat tesznek az oktatásért, jó látni, hogy van, aki tényleg értelmes megoldásokkal segíti az oktatók munkáját és a tanulók modern képzését.

A Telenor már egy ideje kísérletezik azzal, hogy a hazai oktatásba modern eszközöket és megoldásokat, valamint úgy egyáltalán, 2016-nak megfelelő szemléletet vigyen. A Hipersuli néven elindított kezdeményezés első lépcsőjében mobilinternet-eléréssel rendelkező hibrid tabletekkel szereltek fel kiválasztott iskolákat (gondosan ügyelve arra, hogy elmaradottabb, hátrányosabb helyzetű településekre is eljussanak), és a hardverek mellé interaktív oktatási anyagokat, újfajta módszereket, valamint a tanárok részére képzéseket is biztosítottak.

A Hipersuli azonban nem áll meg, a mai bejelentés alapján a Telenor a legújabb trendeket is beemeli a programba. A legújabb fázisban virtuálisvalóság-eszközöket és tartalmakat juttatnak el az iskolákba. A VR-hardverek (a bemutató alapján Samsung Gear VR-ről és Google Cardboardokról van szó) először egy három hónapos kísérleti időszakra kerülnek az iskolákba, ahol a vállalat és közreműködő szakemberek gyűjtik a diákok és pedagógusok virtuális térben szerzett tapasztalatait és javaslataikat a technológia alkalmazhatóságának fejlesztésére. A világ néhány pontján, többek között a Google koordinálásával zajlik hasonló megközelítésű projekt, amelyhez egyébként a Telenor Hipersuli programja már jelezte csatlakozási szándékát.

VR szemüvegekre készített tartalmak segítségével a Hipersuliban résztvevő gyerekek egy hétköznapi tanórán is a tenger mélyére merülhetnek, megnézhetik, milyen hatalmas egy piramis, vagy ha éppen ez kapcsolódik az adott tananyagrészhez, közvetlen közelről átrepülhetnek egy kitörő vulkán fölött. A bemutató előadáson elhangzott, hogy a virtuális valóság akár olyan, elsőre “VR-inkompatibilisnek” hangzó tárgyakban is használható, mint a matematika (főleg a geometria szemléltetésére, a térérzék fejlesztésére), vagy az irodalom (amikor egy virtuális, Street View-szerű sétán a diákok megnézhetik, milyen körülmények között élt egy híres költő, milyen tájak, környezet inspirálta a művek megszületését).

Persze a módszer újszerűsége miatt rizikós is, hiszen a diákok tulajdonképpen legális módszert kapnak arra, hogy “elbújjanak” a tanárok elől, erre azonban az oktatókat fel lehet készíteni, és akár különféle felügyeleti eszközökkel is figyelemmel kísérhetik majd, ki mit néz épp az eszközön. A végső cél mindenképpen az, hogy a száraz adat-darálás, magolás helyett egy sokkal személyesebb, teljesebb körű élmény segítsen beépíteni a tananyagot a diákok memóriájába és elkötelezettebbé tegye őket az információ befogadására.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.