Tech

Állati adatok: ez lesz körülöttünk 10 év múlva

24.hu
24.hu

2016. 03. 08. 16:00

Míg a Big Data (a hatalmas mennyiségű adatok feldolgozásának viszonylag újkeletű iparága) fogalma az emberek tényleges viselkedéséről, érdeklődéséről, szokásairól szóló információkat foglalja össze, amely révén pontosabb előrejelzéseket tudunk adni egyéni szokásokról vagy általános trendekről, 2016 elején már ahhoz is hozzá kell szoknunk, hogy a háziállatok és a háztáji gazdaságokban lévő állatok is ugyanúgy részét képezhetik ezen infrastruktúrának. A témában a Singularity University, a Szilícium-völgy exponenciális technológiákkal dolgozó egyeteme adott kitekintést, amelyből nemcsak az derül ki, hogy állataink egytől egyig beköthetőek a kommunikációs láncba, hanem az is, hogy az ezáltal kialakuló, transzparens lánc számos kapcsolódó egészségügyi vagy gazdasági lépést megkönnyíthet. Az IDTechEX kutatócég például nemrégiben publikálta a Wearable Technology for Animals 2015-2025 c. kutatást, amely 141 gyártó termékeit lekövetve prognosztizál ugrásszerű fejlődést az elkövetkező évekre.

Jelentős előrelépésre számíthatunk az állategészségügyi kütyüknél, amelyek mérhetik az állatok testhőmérsékletét, gyomorkémiáját (vagy annak pH-értékét), szívverését vagy egyéb értékeit. Az iNOVOTEC cég Animal Care-je például az állatok testhőmérsékletének figyelésével biztosítja azt, hogy a megtermékenyítést sikeresebb időpontra lehessen időzíteni: ennek esélye a készülékekkel akár 90%-ra is emelkedhet. Az állatok folyamatos megfigyelése ráadásul nemcsak egészségügyi, hanem pénzbeli könnyebbséget is jelent. A beteg, antibiotikumokkal kezelt tehenek tejét például tilos eladni, amely egy gazdaságban egyértelmű kiesést okoz, de ugyanilyen problémát jelenthet az is, ha rosszul táplálják az állatokat, ilyenkor ugyanis kevesebb tejet adnak – a folyamatos felügyeletet adó kütyük révén viszont teheneink (vagy akár más állataink) anyagcseréjét, táplálkozási folyamatait is felügyelhetjük és biztosíthatjuk. (Az iNOVOTEC már évek óta gyűjti a háztáji adatokat: ha egy készülék esetén kb. 150 napos üzemidővel számolunk, akkor egy ilyen készülék csaknem 22 ezer pH- és testhőmérsékletmérést képes végezni.)

Még pár év és a versenylovak is automatizált trénereket kapnak: Pinker Pinker a legjobb példa erre. © Herald Sun

A versenylovak szintén sokat nyerhetnek a big datával operáló kütyükön: a hárommillió dolláros jutalommal járó W.S. Cox Plate versenyt például egy ilyen készülék segítségével nyerte meg az ausztrál Pinker Pinker versenyló. Edzői ugyanis egy E-Trakka készülékkel monitorozták folyamatosan a befutott táv hosszát, az állat szívverését, a vágták sebességét – mindezen adatok felhasználásával pedig nemcsak az edzéstervet lehet pontosítani, hanem azt is biztosítani lehet, hogy az állatokat sem hajtják túl: számos alkalommal döglöttek ugyanis bele a versenylovak az edzésbe, az utólagos boncolás során pedig szinte mindig az derült ki, hogy az állatok betegek voltak. Ha a betegséget korábban tudták volna diagnosztizálni vagy akár egy edzés közben meg lehetett volna figyelni azt, hogy az állat szívverése sokkal gyorsabb a szokásosnál, akkor meg is lehetett volna menteni őket – most már erre is van lehetőségünk. (Az E-Trakka rendszer jelenleg több mint 30 ezer versenyló adatait gyűjti össze.)

A hordozható kütyüket persze többen ismerhetik már a háztartásokból: nyakörvekbe épített ID-tagek vagy GPS-követők segítségével már egy ideje megmondhatjuk, hogy hol vannak házikedvenceink.. vagy legalábbis, hol van éppen a nyakörvük. Más kütyük azt figyelik, hogy háziállataink hogyan mozognak a lakáson belül (több hétnyi adat elemzésével már megmondhatjuk, hogy mik lakáson belül a kedvenc helyeik, bár elég kellemetlen, ha ezt nem tudnánk tapasztalatból megmondani), a No More Woof rendszere pedig kutyánk agyhullámait és ugatását képes értelmezni. Ugyan ezen készülék nagyon is kísérleti fázisban van, de látszik, milyen irányba tolódhat el a fogyasztói piac az elkövetkező évtizedben. (Érdemes felfigyelnünk arra is, hogy a helyzetkövető rendszerek haszna nem is annyira a kutyák vagy macskák esetében mutatkozik. A GPS-követővel letrackelt méhek viselkedését és repülési mintáit korrelálhatjuk ugyanis levegő- és vízszennyezettséggel, időjárási viszontagságokkal vagy éppen aktív betegségekkel is, így gyakorlatilag a szabadon élő állatok a legbiztosabb környezetfelderítő elemek – persze, eddig is azok voltak, csak most már szenzorokkal ellátva mi is tudjuk értelmezni az ő jeleiket.)

Van, aki még Google Glass-t is szerelne a kutyákra: ezt már soknak érezzük.

A sorban következő kérdés már az, hogy hogyan tudjuk automatizálni a mért adatok hatására az egyes állatok gyógyszerezését és takarmányozását, valamint egyes esetekben állatorvosok vagy más személyzet riasztását, ha szükség van rá – mindez pedig sejthető módon oda vezet, hogy teljesen transzparens folyamat épül a gazdáktól a fogyasztóig: a boltban leolvashatjuk majd a tejdobozról azt, hogy melyik gazdaságból érkezett a tej, milyen egészségi állatpotúak voltak a tehenek és mivel táplálták őket.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CHULA VISTA, CA - SEPTEMBER 16:  Vocalist Chester Bennington performs on stage with Linkin Park at Sleep Train Amphitheatre on September 16, 2014 in Chula Vista, California.  (Photo by Daniel Knighton/FilmMagic)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.