Tech

Ha az Apple elbukja az FBI-ügyet, az otthonunk lesz az új célpont

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 03. 01. 10:00

Nem csak a mobilok adatait érintené, ha az amerikai hatóságok megnyernék a jogi csatározást: nagyon sok mindenki páylázhat nagyon sokféle adatunkra.

Tim Cook, az Apple vezetője egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy az okostelefonjainkon több adat van rólunk és a családunkról, mint az összes többi eszközünkön együttvéve. Ez nagyjából igaz is, legalábbis abban az értelemben, hogy a közvetlenül a telefonon tárolt adatok mellett itt fut össze minden olyan szolgáltatás, amelyhez szintén hozzáférhet, aki feltöri a mobilt, innentől pedig a banki adatainktól a felhőbe mentett dokumentumokon át a céges jelszavainkig mindenünk nyilvános lehet. A telefonból pedig nemcsak a levelezésünket, az általunk meglátogatott weboldalakat, valamint a hívásaink és SMS-eink listáját kérhetik le, hanem akár azt is megnézhetik, pontosan milyen útvonalon mászkáltunk egy adott napon.

Épp ezért aggályos sok piaci szereplő (és persze a közvélemény nagyobb része) számára, hogy az FBI szeretné “gyárilag” feltörhetővé tenni a telefonokat. Persze, még mindig az a hivatalos álláspont, hogy csak egyetlen készülékbe szeretnének belenézni, hogy terrorista tevékenységre találjanak bizonyítékot, de azóta kiderült, hogy még százával állnak az amerikai hatóságoknál olyan mobilok, amikbe akár normál, köztörvényes bűnök gyanúja esetén is szívesen belenéznének. Ha pedig valamiből Amerikában rendszer lesz, akkor szép lassan a világ többi része is csatlakozik, és ez nem csak a telefonjaink védelme miatt fontos.

Nagy Testvér újratöltve

Nézzen szépen körül a lakásban, vagy az irodában. Hány mikrofon, kamera vagy bármilyen egyéb szenzor figyeli önt? Segítünk: a laptop kamerája és mikrofonja, a biztonsági kamera, az okostévé hangfelismerő rendszere és mozgásérzékelője, a Kinect játékvezérlő mind ilyen, de szenzor lehet bizonyos értelemben a gépünk billentyűzete vagy akár a lakás riasztójának számbillentyűzete is, amelyről speciális programokkal simán leolvasható, mit pötyögünk be. Ugyancsak tele van hasonló kütyükkel az autónk, és “jelenthet” rólunk a bankkártyánk vagy a pontgyűjtő kártyánk is. Adjuk ehhez hozzá a manapság egyre népszerűbb hordható kütyüinket, amelyek akár legszemélyesebb egészségügyi adatainkat is kiszolgáltathatják egy ügyesebb hackernek.

Ugyan az FBI most épp a telefonokra állt rá, de bármikor jöhet valami olyan eset, amikor egy ország bűnüldöző szervei vagy épp kormányzata azt mondja: de hiszen ott a kimeríthetetlen adatforrás, amivel megfigyelhetünk embereket, vagy épp múltbeli cselekedeteikről szerezhetünk be korlátlan információkat. A szakértők szerint pedig mindez egyáltalán nem lehetetlen, legalábbis technikailag. Ha pedig ilyen téren lehetséges megoldani a “legális hackelést”, akkor a dolog bizony csak a kapcsolódó szervek szándékain múlik.

Biztonságos, amíg ők így akarják

Az eszközök és szenzorok felsorolásával alapvetően nem a pánikkeltés volt a célunk, fontos is megjegyezni, hogy a gyártók folyamatosan hangoztatják, mennyi mindent megtesznek a kütyük és a szolgáltatások biztonságáért, az információk titkosításáért. Nem is erről szól a mostani folyamat, hanem arról, meddig terjed ez a biztonság. A Ford szóvivője például így nyilatkozott:

“Meggyőződésünk, hogy a felhasználók az egyedüli birtokosai saját adataiknak. Mi csak kezeljük ezeket, de elkötelezettek vagyunk amellett, hogy megvédjük. De mi értelme az egésznek, ha egy bírói ítélet minden védelmünket kiiktathatja, és akár egy kisebb kihágásra hivatkozva digitális szemekként használhatja az eszközeinket?”

Ha az ön véleménye az, hogy “ugyan már, nem vagyok terrorista”, csak jeleznénk, hogy csak Manhattan körzetében 175 iPhone-t szeretnének az Apple által hozzáférhetővé tenni a hatóságok, és igazából ehhez nem kell más, csak egy olyan bírói ítélet, amely alapján a körzeti ügyész kötelezheti az Apple-t a készülékek feltörésére.

Ha pedig valaki azzal legyint, hogy “de hiszen ez úgyis Amerika ügye”, gondoljunk csak át néhány dolgot. Ha önnek például iPhone-ja van és az ezen található alkalmazásokon át küld e-maileket, böngészik az interneten vagy használ bármilyen online szolgáltatást, az adatai Amerikában vannak az Apple valamelyik szerverén. Másrészt pedig hányszor volt már, hogy egy európai bíróság arra hivatkozott, hogy egy másik ország joggyakorlatában egy adott döntés jól működött, ezért ugyan nálunk nincs a precedensnek kötelező érvénye, de egy idő után sikerült a kintiekhez hasonló törvényeket vagy ítéleteket hozni?

Nem véletlenül védi az Apple álláspontját szinte minden techvállalat, még a legnagyobb riválisnak számító Google is. Egy hibás döntés mentén először a telefonok gyártóit kötelezhetnék a biztonságos eszközökbe épített hátsó ajtók létrehozására, amelyen át a hatóságok kémkedhetnek, de ezután ott van az összes többi olyan eszköz, amely adatokat szolgáltathat rólunk. Ha ön valaha leírta a számítógépe billentyűzetén, hogy “átvertem a NAV-ot”, a fenti gondolati ív mentén akkor is vizsgálatot kaphat a nyakába, ha ezt a szöveget sosem mentette el egy Word fájlba vagy sosem küldte el e-mailen, mivel egy billentyűzetet figyelő keylogger szoftver továbbítja ezt az információt is. Szóval most elég sokan gondolkoznak azon, hogy ha az Apple meghajol az FBI nyomása alatt, akkor nem csak egy telefon ügye vész el. Sőt, nem is csak sok telefoné. Akkor bizony jön az 1984 világa, csak az évszám változik valamelyest.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BERKELEY, CA - FEBRUARY 1: A "Make America Great Again'' hat is burnt on the UC Berkeley campus during a protest on February 1, 2017 in Berkeley, California. A speech by controversial Breitbart writer Milo Yiannopoulos, who was scheduled to speak at the university, was cancelled after protesters and police engaged in violent skirmishes.   Elijah Nouvelage/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.