Tech

A valóságban is jön a Ghost in the Shell

Bari Máriusz
Bari Máriusz

tech-újságíró, kreatív. 2016. 02. 19. 15:13

És most nem a Scarlett Johansson főszereplésével készülő hollywoodi sci-fire gondolunk. Persze, annak  is örülnénk, de amire igazán gondolunk, még annál is jobb.

A sci-fi és a cyberpunk rajongói számára a japán Ghost in the Shell világa sok szempontból etalonértékű és kikerülhetetlen: az 1989-es manga, illetve az 1995-ös anime (és a világ későbbi filmekben és sorozatokban kifejtett bemutatása) meglepő sűrűséggel tárja elénk azt, hogy milyen a 2029-es év Japánja, mennyire előrehaladott a technológia és milyen az a világ, amelyben léteznek mesterséges intelligenciák, androidok, megtörni pedig nemcsak erőműveket, hanem az emberi agyat is lehet. Mindezt ráadásul nem az utca emberének szemszögéből mutatják be, hanem egy nemzetbiztonsági akciócsoportéból, amely kisebb részben hírszerzéssel, nagyobb részben inkább hackeléssel és páncéltörőkkel foglalkozik. Míg a mangának külön ízt adnak a távol-keleti fiktív belpolitikai csatározások, addig a Mamoru Oshii által fémjelzett anime mindmáig az egyik legjobb összefoglalója annak a kételynek, amellyel mesterségesen felépített személyiségek és androidok viszonyulnak a világgal szemben: legalább annyira meg akarják érteni a világ lényegét és saját létezésük célját, mint azt, hogy mennyire legitim személyiségek és létezhetnek-e jogilag úgy, hogy nem a hírszerzés és a tiszavirág életű politikai egyezmények tartják őket életben.

Aki azonban ennél kevesebb, viszont annál is neonfényesebb dolgokra vágyik, bőven megkaphatja, a Ghost in the Shell által leírt jövőkép régóta vágyálma a jövő rajongóinak: termoptikai álca, amelytől beleolvadunk környezetünkbe; karba építhető gépágyúk; robotprostik; implantok, amelyekkel nemcsak a telepátiát valósíthatjuk meg, hanem akár mások agyát is megtörhetjük és átvehetjük felettük az uralmat. Többek között. Aki már valamennyire is belefutott jövőkutatással kapcsolatos előrejelzésekbe (ezekkel kapcsolatban csak ajánlani tudom azt a Damage Report c. könyvemet, amelynek java pont ezen előrejelzéseket vitatja), annak feltűnhetett, hogy erőteljesen gravitálunk az igen intenzív hatást kifejtő sci-fik technológiai megoldásai felé, úgyhogy ha kipipáltuk a virtuális valóságot (éppen készülünk pipálni) és a mátrixot (amelyet ha kollektív konszenzuson alapuló hallucinációként fogunk fel William Gibson megfogalmazásából kiindulva, akkor már az első közösségi oldaltól kezdve eléggé abban élünk), akkor haladhatunk az izgalmasabb pontok felé.

A 2014-ben megalapult ún. Ghost in the Shell Realize Project pont ezt tűzte ki maga elé: Japán legnagyobb cégei, egyetemi kutatói, közintézményei fogtak össze, hogy először megvizsgálják, mit lehet megvalósítani a film technológiai repertoárjából, majd megpróbálják megvalósítani azokat, kezdve a legegyszerűbbekkel. A projekt mögött főként azon japán startupok állnak, amelyeket az NTT Docomo telekommunikációs óriás támogat. És ha azt hisszük, hogy a golyóálló védőruhák, az aggyal irányított mesterlövészpuska-golyó vagy a mesterséges intelligenciával és humorérzékkel ellátott és felfegyverzett személyszállító póktankok (igen, a Tachikomákról beszélünk) a világ nonpluszultrái – korántsem. Naotaka Fuji, a Hacosco VR-cég igazgatója és a Riken Brain Science Institute kutatója szerint megvalósítható a “helyettesítő valóság”, az a virtuális valóság, amelybe belebújva nem tudjuk eldönteni, hogy a húsvalóságban vagy egy vetített valóságban vagyunk-e, ezen kognitív zavart kihasználva pedig gond nélkül implantálhatunk hamis élményeket a felhasználók fejébe. Masahiko Inami, a Keio University professzora a már említett termoptikai álca fejlesztésén dolgozik, a Docomo Ventures igazgatóhelyettese, Nobuyuki Akimoto arról tartott előadást, hogy az exoskeletonokat (azaz a magunkra vehető, mozgatható robotvázakat), ill. robotvégtagokat könnyen lehetne sporteseményeken is hasznosítani. Több kutató is hangoztatta: a cyberagyakat, azaz az internet adatáramlását agyunkkal összeegyeztető idegi csodát a legnehezebb megvalósítani, a kutatás ára ugyanis csillagászati.

De csak hogy valami megfoghatóbbról is beszéljünk: a Ghost in the Shell sorozatokban és filmekben sokszor feltűnő Tachikoma robotokból az Amauchi Industry készít 1:2 méretarányos változatot, amely a tervek szerint 2018 márciusában készül el, az érdeklődőknek itt egy videó jelenlegi állapotáról.

Akit persze ez annyira nem izgat, egy pillanatig se aggódjon: 2017. március legvégén mutatják be a hírek szerint az élőszereplős Ghost in the Shell filmet, Scarlett Johanssonnal – feszülős ruhában szaltózás, ütés, rúgás, cybertér, rakéta! (A forrásmunkák ennél persze nagyságrendekkel mélyebbek, de kinek mi…)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.