Tech

10 Star Wars-technológia, ami már ma is létezik – I. rész

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2015. 12. 08. 09:00

Kíváncsi rá, hogy a 38 éve megjelent első Csillagok háborúja film fantasztikus techcsodái közül megvalósult-e már valami? Mi is azok voltunk, és meglepően sok minden létezik az egykor csak fantáziában megjelenő megoldások közül.

Amikor 1977-ben megjelent a mozikban az első Star Wars-mozifilm, az ott bemutatott technológiák legtöbbje hihetetlennek tűnt. Bár mind tudtuk, hogy csak trükköket látunk, magunkban azt gondoltuk, ilyesmik csak évszázadok múlva valósulnak meg. Pedig már ma is létezik egy csomó közülük, bár néhányuk persze azért még nem csillog-villog teljes pompájában. Mindenesetre íme az első öt olyan technológiai vívmány, amely az Új remény óta már valósággá vált.

1. Űrutazás

Rendben, az első pontunk valamelyest csalás, hiszen az űrben már 1977 előtt is járt ember. Akkoriban azonban az űrprogramok épp leáldozóban voltak, a hidegháborúban szép lassan nem kellett erődemonstrációkat tartani az ellenséges blokk számára. Manapság viszont újraéledni látszik az űr meghódításának vágya, amelyben ráadásul már nemcsak a tehetősebb államok kormányai, hanem magáncégek is részt vesznek. A Virgin Galactic máris arról nevezetes, hogy gyűjti az (egyelőre hihetetlenül gazdag) ügyfeleket a magánűrutazásokra.

Emellett a 2030-as évekre már konkrét terv van az első Mars-expedícióra, és akadnak olyan konkrét kísérletek is, amelyek a jelenlegi, rakétaelven alapuló meghajtás helyett valami jóval hatékonyabbat kínálnak. Az EmDrive például egy olyan projekt, melyben mikrohullámokat használnak egy tárgy (jelen esetben egy űrjármű) mozgatására. Amire viszont egyelőre esély sincs, az a hiperűrsebesség elérése (itt az egész fogalom kitalált, tehát egyelőre ne is várjunk hasonlót).

2. Okos protézisek

Luke Skywalker levágott kezét a Birodalom visszavág végén cserélik művégtagra, amely mozog és a film szerint még érezni is képes. Darth Vader pedig egyenesen egy torzó művégtagokkal és egyéb “extrákkal”, például a légzést segítő kiegészítőkkel. A protéziseket természetesen szintén kitalálták már hamarabb (konkrétan az ókori Egyiptomból is kerültek már elő műlábak), de manapság már ténylegesen működő, akár agyi impulzusokkal irányított protéziseket fejlesztenek. A Skóciában működő Touch Bionics például megtévesztően valósághű kezeket készít, a szilikonalapú megoldást teljesen a páciens bőrszínéről és bőrtípusáról mintázzák. A Bebionic ezzel szemben nem a realitást, inkább a funkciógazdagságot támogatja, műkezük a karban található idegvégződésekből szerzett információk alapján 14 különféle mozdulatra, például szorításra képes.

3. Párologtatók

Oké, itt is pontosítsunk. Amit a magyar fordításban párologtatónak hívnak (a furcsa, rudakból álló felépítmény Luke-ék farmján, amelyekhez C3PO bináris nyelven tudott beszélni), az tulajdonképpen a levegő víztartalmát megkötő és kicsapó szerkezet (“moisture vaporator”), csak így kissé körülményes lett volna lefordítani. Mindenesetre van már ilyen a valóságban is, egy ausztrál illető, Edward Lincare 2011-ben építette meg először. Tulajdonképpen gyermekien egyszerű szerkezetről van szó, az eszköz tetején beérkező levegő pumpálódik a sziklába beágyazott lábazat irányába, ahol az alacsonyabb hőmérsékleten kicsapódik a víztartalom. Az Airdrop nevű szerkezetet főleg vízzel mostohábban ellátott vidékek öntözéséhez használják.

4. Hologram

Segítsen, Obi-Wan, ön az utolsó reményünk! Bzzzt. Segítsen, Obi-Wan, ön az utolsó reményünk! Bzzzt. Ugye, mennyire akartunk valami ilyesmit mindannyian? Nos, a helyzet az, hogy ugyan hasonló hologramokat is elő lehet állítani, de manapság már jobbat tudunk.

Egyrészt ott az Oculus Rift, vagy a Samsung VR szemüvege: ezek virtuális képeket tudnak térhatású módban kivetíteni a szemünk elé. A Microsoft pedig már a prototípusfázison is túllépett a HoloLensszel, amely a valódi világ képére tudja rávetíteni a virtuális elemeket, amelyekkel akár kapcsolatba is léphetünk. Például egy valódi asztalon megjelenhet egy virtuális sakktábla, amelyen a kezünkkel mozgathatjuk a bábukat.

5. Elektronikus távcsövek

Amikor R2D2 elkóborol a Tatooine dűnéi között, Luke egy olyan távcsővel próbálja megkeresni, amely digitális zoommal és egyéb furcsaságokkal kápráztatta el a nézőket. Igazából a technológia azóta létezik nagy vonalakban és konkrétan is. Egyrészt a digitális fényképezőgépek megjelenésével a filmes gépek optikai zoomja után közismert lett a digitális nagyítás is, manapság még a legegyszerűbb okostelefonok is tudnak ilyesmit.

Akadnak azonban speciális eszközök, olyan távcsövek, amelyek a filmhez hasonlóan képesek megbecsülni egy objektum távolságát. Többek között a világ több hadserege is rendszeresített már ilyen eszközöket, gyakran éjjellátó funkcióval felvértezve. A DARPA pedig még egy fokkal továbbment, mivel már olyan elektronikus távcsövekkel kísérleteznek, amelyeket agyhullámok irányítanak, így akár érzékelik a szemünk kísérleteit az élesítésre, és automatikusan közelebb hozzák a tárgyat, amire fúkuszálunk.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

The player Hungary, Balázs Dzsudzsák and João Mário de Portugal during starting F Group of Euro 2016 in the Stade des Lumières in Lyon, France, on Wednesday. (PHOTO: BRUNO FONSECA/BRAZIL PHOTO PRESS)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.