Tech

Teszt: kell nekünk a hajlított 4K csúcstévé?

Ívelt formával és hatalmas felbontással támadó új Samsung csúcstévét próbálgattunk és a vele kapcsolatos véleményünket sem rejtjük véka alá.

Miközben a nemrégiben zárult CES 2015 szakkiállítás már a Tizen szoftveres legújabb Samsung SUHD okostévéktől volt hangos, addig mi most egy olyan 2014-es high-end modellt mutatunk be, mely lényegében minden földi jóval fel vértezve, és azt demonstrálja, hogy a dél-koreai gyártó mennyi mindent képes belezsúfolni egy televíziós készülékbe. Jelen tesztalanyunk egész pontosan az UE55HU8500-as modell, melynek a típusjelzésében szereplő első szám a képátlóra, a második szám pedig a termékkategóriára utal. Lássuk hát, hogy körülbelül milyen produkciót ad elő egy ilyen felsőkategóriás presztízskészülék!

 

Design
A külcsínre egyetlen rossz szavunk sem lehet, ez a tévé ugyanis bármely nappalinak ékes dísze lehet, és nála talán egyedül csak a még vékonyabb és még könnyebb OLED modellek néznek ki jobban. A minőségi fémtalppal együtt közel 24 kilogramm tömegű tévé elsősorban azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy nem lapos, hanem ívelt felülettel rendelkezik. Míg az LG az 5 méteres, a Sony pedig az 5-11 méter körüli rádiuszra esküszik, a Samsungnál 4,2 méteres sugárra állították a hatalmas körzőt. A szupervékony kávát kapott modell kapcsán az első néhány percnyi tévénézést követően még furcsa az ívelt kialakítás, ezt követően azonban teljesen megszokható a dolog, olyannyira, hogy utána már egy hagyományos lapostévét furcsa bámulni.

 

 

Hajlított élvezetek
Míg nem is olyan rég még alig volt egy-két hajlított tévé a piacon, addig a Samsung a 2014-es IFA-n már tizenhét ilyen újdonságot mutatott be, melyek közül a legkisebb 48, a legnagyobb pedig 105 colos volt, ezenkívül pedig gombnyomásra hajlítható tévéket is demózott a vállalat. Az UE55HU8500 ez utóbbi trükköt még nem tudja, de az ívelt kialakítás összes előnyét felvonultatja. No, nem nem mintha ebből olyan sok lenne, és valahogy úgy érezzük, hogy a hajlított tévék nem annyira a geometriai előnyök miatt kerültek a boltokba, hanem sokkal inkább egyfajta technológiai erődemonstrációként (“erre is képesek vagyunk”), illetve mert baromi jól mutatnak. Az ívelt forma elméletileg javít a 3D térérzeten, a fókuszált fény miatt valamivel nagyobb kontrasztot ígér, és elvileg a széleken és a sarkokon sem romlik a színvisszaadás. A hétköznapi gyakorlatban mi se nem jobbnak, se nem rosszabbnak nem éreztük az ívelt tévét a hagyományos társainál, a mellett viszont nem mehetünk el szó nélkül, hogy a hajlított felületen jobban zavarnak a tükröződések, illetve, hogy optimális esetben ezeket a tévéket középről kell nézni.

 

 

Méretkérdés
A teszttévé 55 colos, vagyis 138 centiméteres képátlóval rendelkezik, és ezen a felületen az 1920×1080 pixeles Full HD-nél négyszer több pixel sorakozik: a 4K Ultra HD felbontás egész pontosan 3840×2160 képpontot jelent. Mindez a gyakorlatban 80 ppi-s pixelsűrűséget eredményez – összehasonlításképp ugyanekkora méretben egy Full HD tévé csak 40 ppi-t tud, egy 42 colos Full HD készülék 52 ppi-s, egy 32 colos HD Ready termék pedig 49 ppi-t virít. Ez persze remekül hangzik, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy amennyiben túl távolról nézzük a tévé képét, akkor lényegében teljesen mindegy, hogy 4K-t, vagy Full HD-t nézünk. Tesztalanyunk esetében valahol 1,6 méternél húzódik az a határ, ahol a jó szemmel megáldottak még maximálisan kiaknázhatják a 4K-ban rejlő előnyöket, azonban felmerül a kérdés, hogy mennyire életszerű egy közel 1,4 méteres képátlójú tévét 1,6 méteres közelségből figyelni?

 

 

Gyere közelebb!
Ha egy ugyancsak 55 colos méretű, de még csak Full HD-s tévéről van szó, akkor az említett távolság 2,4 méter, ami még mindig nem mondható túl nagynak. 65 col és 4K esetén 1,9 méter, 78 col és ugyancsak 4K esetén pedig körülbelül 2,3 méter ez a bizonyos távolság, ami mindenképpen némi gondolkodásra ösztönöz. Az viszont kétségtelen, hogy közelről nézve valami elképesztően részletgazdag vizuális élményben lehet részünk, de persze csak akkor, ha van megfelelő felbontású tartalmunk. Az Ultra HD filmek egyelőre nagyon ritkák és hát ugyebár Netflix sincs hazánkban a maga remek 4K tartalmaival, de például 8 megapixeles, vagy nagyobb felbontású fényképek nézegetése közben remekül felmérhető, hogy mire is képes a megnövekedett pixelsűrűség.

 

 

Kábel a rengetegben
A Samsungnak sikerült megoldania, hogy magából a televíziós készülékből mindössze kettő kábel jöjjön ki: az egyik szolgáltatja az áramot, a másik pedig összekapcsolja a képmegjelenítő panelt egy dizájnos kis dobozkával. Az összes többi kábel pedig ez utóbbi dobozba csatlakozik be, ami jelentősen megkönnyíti a kábelezést, hiszen ily módon már nem kell a tévé háta mögött zsonglőrködnünk. Csatlakozó aljzatból abszolút nincs hiány: a készülékre rá lehet dugni hagyományos antennacsatit, kábeltévé csatlakozót, műholdas csatit és persze az előfizetői kártyát magába fogadó CI interfész sem hiányzik a repertoárból. A teszt során a Telekom digitális kábeltévé szolgáltatását próbálgattuk a tévével: mind a szkennelés, mind a csatornaváltás, mind pedig az EPG remekül, stabilan és gyorsan működött.

 

 

Van itt minden, mint a búcsúban
A DVB-T, DVB-C, DVB-S2, illetve HbbTV kompatibilis eszközön többek között négy darab HDMI 2.0-port, egy Ethernet-port található, egy optikai kimenet és három USB csatlakozó aljzat található, és ez utóbbiak közül kettő darab 2.0-ás, egy pedig 3.0-ás. A teszt során különböző merevlemezekkel és pendrive-okkal etettük a kicsikét, és bár alapvetően jók a tapasztalatok, az egyik 2 TB-os winchesetert és az egyik USB 3.0-ás pendrive-ot sajnos elég rapszodikusan kezelte a rendszer. Az Instant On funkció 2 másodperces bekapcsolási idővel kecsegtet, a QuadCore+ processzor értelemszerűen négy maggal támad, ezenkívül pedig még ac szabványú Wi-Fi-t is kapunk a pénzünkért. Maga a doboz egyébként hajlamos a melegedésre, amit egy ventillátoros hűtés próbál kordában tartani, de ennek visszafogott hangját szerencsére csak közelről lehet hallani.

 

 

 

Okosságok
A jó öreg Smart Hub három részre van felosztva: a Samsung Apps könnyen kikövetkeztethető módon a kategóriákba sorolt alkalmazásokat vonultatja fel, a Műsorajánló logikusan műsorokat ajánl nekünk, a multimédia szekcióban pedig a YouTube, illetve az USB-portokra, valamint a helyi hálózatra csatlakoztatott eszközök tartalmai sorakoznak. A Futball üzemmód a népszerű labdajátékra optimalizált képpel és a mérkőzésekről készített automatikus összefoglalókkal kecsegtet, de sok értelmét nem láttuk. Ezenkívül kapunk még PIP funkciót, állítható MPEG-zajszűrést, Motion Plus technológiát, Smart LED opciókat, szabályozható színtónust, illetve energiatakarékos Eco funkciót is. Mivel nem OLED, hanem LED háttérvilágítású LCD tévéhez van szerencsénk, a háttérvilágítást sajnos nem ússzuk meg, és bár a képminőség általánosságban véve tökéletesnek mondható, adott tartalmak esetén tapasztalhatunk némi felhősödést (clouding) az egyébként B kategóriás energiahatékonyságú televízión.

 

 

 

Extrák
Remek dolog az osztott képernyős megoldás, melynek köszönhetően egyszerre több feladatot is végezhetünk a tévén, és nem árt észben tartani, hogy ha négy részre van osztva a képernyő, akkor mind a négy kis ablak Full HD felbontással bír. Alapáron egy normál és egy okos távirányító jár a készülék mellé, de ezenkívül akár billentyűzetet és egeret is csatlakoztathatunk rá. A hangvezérlés tizennégy nyelven tud, de magyarul sajnos továbbra sem, ezenkívül pedig akár kézmozdulatokból is ért a tévé, melyeket a felső élből felhajtható, Skype kompatibilis kamerával értelmez. Természetesen a 3D sem hiányozhat a fedélzetről: az aktív szemüvegek hátránya, hogy gombelemről működnek, hogy visszatükrözik a mögöttünk lévő tárgyak képét, illetve, hogy a kintről a szobába érkező fény vibrál rajtuk keresztül nézve. A térhatás natív 3D tartalmak esetén teljesen korrekt, ezenkívül pedig a 2D/3D konverzióval is elégedettek lehetünk: ez utóbbit 2D filmekkel, illetve kiváló minőségű Full HD műholdas tévéadásokkal is kipróbáltuk.

 

 

Konklúzió
A Samsung UE55HU8500-zal maximálisan elégedettek lehetnek azok a vásárlók, akik képesek, vagy hajlandóak 850 ezer forintot kiadni egy 55 colos televíziós készülékért. Az ívelt formának túl sok gyakorlati hasznát nem tapasztaltuk, az viszont tény, hogy a készülék külcsínjének nagyon is jót tesz a hajlított kivitel, az Ultra HD pedig elképesztően részletgazdag képvilágot biztosít, már amennyiben persze van 4K tartalmunk, illetve nem 3-4 méterről bambuljuk a képernyőt. Amennyiben a nappalink és a pénztárcánk engedi, akár 65 colos, illetve 78 colos változatban is hazavihető ez a modell, mely verziók árcéduláján 1,3 millió, illetve 2,5 millió forintos összeg szerepel.

Samsung UE55HU8500
Pozitívum: általánosan kiváló minőség, szemrevaló design, ívelt kivitel, Ultra HD felbontás, egyszerű kábelezési lehetőségek, rengeteg csatlakozó aljzat, több tuner, fürge működés, osztott képernyős opciók, többféle távirányítási lehetőség.
Negatívum: fokozott tükröződés, az ívelt formának nincs sok gyakorlati haszna, a 3D szemüveg tükröződik és vibrál, csak B energiacímke, a felhősödés néhol tetten érhető, a futball üzemmód nem sokat ér, a hangvezérlés nem tud magyarul, magas ár.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik