Tech

Kubára most digitális forradalom vár

Ötven évvel ezelőtti technikai szinten rekedt meg a karbi szigetország. Az internetet még a tanárok sem használták soha.

Történelmi egyezmény született a héten az Amerikai Egyesült Államok és Kuba között arról, hogy fél évszázad után felújítják diplomáciai kapcsolatukat. A megállapodás hozadékaként az országba modern technikai eszközök is érkezhetnek, felújíthatják a súlyosan elavult távközlési hálózatokat.

Az aktuális adatok szerint a kubaiaknak mindössze öt százaléka fér hozzá a nyílt internethez. Maribel Fonseca, egy miramari tanárnő azt nyilatkozta az amerikai NPR rádiónak, hogy ő még soha nem találkozott az internettel. Van néhány kivételezett helyzetben lévő diákja, akik már igen. „Egy olyan iskolában dolgozok, ahová katonai felsővezetők, külföldi diplomaták gyerekei is járnak” – mondta.

Fonseca szeretné használni az internetet, leginkább a testvérével szeretne újra beszélni. Egy évtizede nem látták egymást, felvillanyozta a lehetőség, hogy akár videós beszélgetést is folytathatna vele. „Ha lesz egyszer internetem otthon, minden nap fel fogom hívni” – ígérte.

Egy Miamiban élő kubai azt mondta, hogy a külföldről hazatérőktől mindig azt kérik a kubaiak, hogy vigyenek magukkal kinyomtatva tanulmányokat, híreket Kubáról, mert az állami média nem közöl valós információkat. „Én hamarabb tudok meg mindent az országról, mint a családtagjaim, akik ott vannak” – tette hozzá.

Internet híján pendrive-okon cserélgetik a filmeket a kubai fiatalok. AFP / STR

Jelenleg egyetlen állami telekommunikációs cég van az országban, de úgy tűnik, a távközlési piac hamarosan felszabadulhat. Az amerikai külügy informatikai tanácsadója azt mondta, nem tudja, készen állnak-e a Castro-testvérek az információs forradalomra. „De ők két öregember, akiknek előbb-utóbb véget ér az életük. Szerintem most próbálják jobbá tenni a dolgokat” – mondta.

Persze nem olyan egyszerű a dolog, hogy egyik napról a másikra megjelennek az új szolgáltatók. A kubai kormánynak először pályázatot kell hirdetnie a felhasználható mobilfrekvenciákra, a nyerteseknek többszáz millió dolláros költséggel hálózatot kell építenie. Ez még csak az első lépés – mondta a szakértő. A második, hogy ha a kubaiaknak már megvan a műszaki lehetőségük az internetezéshez, engedik-e nekik a szabad véleménykifejezést?

Sok országban a kormányzati felügyelet gátat szab a szólásszabadságnak, de ahogy az Arab Tavasz idején látszott, ha a technika megvan, azzal a polgárok előbb-utóbb élni fognak, a korlátozások kijátszásával is. Míg jelenleg az internetezés még vagyonokba kerül Kubában, az új szolgáltatók megjelenésével árverseny fog kialakulni, így a legtöbb kubai megengedheti majd magának, hogy előfizessen – vélik elemzők.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik