A Wikileaks kedden reggel a Twitteren közzétett üzenetben tudatta, hogy csakúgy mint vasárnap, most is “elosztott szolgáltatás-megtagadás” típusú támadás érte.
A WikiLeaks a Seattle-i székhelyű Amazon.com internetes kereskedelmi cég amerikai szerverszolgáltatásának segítségével vált ismét elérhetővé.
A keddi támadás erősebb a vasárnapinál, ezúttal az adatforgalom nagysága másodpercenként elérte a 10 gigabitet. Az Arbor Networks nevű, internetbiztonsági szolgáltatásokat nyújtó cég egyik tanulmánya szerint tavaly az elosztott szolgáltatás-megtagadás típusú támadások esetében az adatforgalom átlagos nagysága másodpercenként 349 megabit volt, azaz huszonnyolcszor kisebb, mint a WikiLeaks mostani esetében.
A kínai internetezők számára is elérhetetlenné vált kedden a WikiLeaks oknyomozó portál. Pekingben és Sanghajban a WikiLeaks lehívására tett kísérletek rendre olyan üzenettel értek véget, miszerint a honlap nem elérhető. Sokan azonban kijátszották a kínai cenzúra rendszerét, és más honlapokról eljutottak a WikiLeaks portáljára.
A kiszivárogtatott dokumentumokból egyebek között kiderült, hogy Kína állítólag kész magára hagyni Észak-Koreát, és hajlandó elfogadni a két Korea egyesítését. Washington több alkalommal szóvá tette Pekingnél, hogy Észak-Korea Kína területén át szállít rakétaalkatrészeket Iránba, noha ezt BT-határozatok tiltják. Egy másik jelentés szerint kínai vezetők álltak a Google és más amerikai célpontok elleni kibertámadások hátterében.
Kína kedden annyit közölt, hogy reményei szerint a kiszivárogtatott dokumentumok nem okoznak zavart az amerikai-kínai kapcsolatokban, és Washington “korrektül” kezeli a témát.
DDoS támadás során a támadó(k) megpingelik a célba vett számítógépet. A pingelést általában számítógépes hálózatok hibakeresésére szokták használni. Pingeléskor néhány rövid kérést (csomagot) küldenek egy másik számítógép felé, amelynek válaszolnia kell erre a csomagra. Ezt használják ki a DDoS támadás során, ugyanis ha nagyobb mennyiségű csomag érkezik a megtámadott gépre, mint az arra képes lenne válaszolni (vagy már eleve fogadni), akkor az képes komolyan fennakasztani a gép működését (szaggató egér, akadozó műveletek) vagy – rosszabb esetben – akár teljesen össze is omlaszthatja, például Windows esetén kék halál vagy Unix/Linux/BSD esetén kernelpánikot is okozhat.
