A korrupciós botrányok elsöpörték a portugál szocialista kormányt. A márciusi előrehozott választások után először választhatnak az országban olyan kormányt, melynek szélsőjobboldali párt is a tagja.
Gazdatüntetések hulláma söpört végig az Európai Unión, amiből Orbán is megpróbált előnyt kovácsolni, az európai vezetők pedig az indulatok lecsillapítása érdekében megcsonkították a közös környezetvédelmi politikát.
A szélsőjobboldali Szabadságpárt megnyerte ugyan a hollandiai parlamenti választást, de nincs elég ereje a kormányalakításhoz. Geert Wilders PVV-vezér alig talál koalíciós társat, a potenciális jelöltek nem túl lelkesek attól, hogy Wilders az uniós kilépésről akar népszavazást.
A szélsőjobboldali csoport több mint 280 fegyveres alakulattal akarta átvenni a hatalmat az unió legnagyobb országában. Az ügy kapcsán ismét felmerült a német fegyveres erők tagjai, valamint a szélsőjobboldal közötti összefonódás.
Bár Ukrajna 2014 óta a nemzetközi szélsőjobboldal egyik központjává vált, és az Azov zászlóalj valóban kirívóan szélsőséges, a Putyin által sugalmazott kép, miszerint Kijev által pénzelt, náci milíciák gyilkolnak Kelet-Ukrajnában, hamis.
Az utóbbi években megszaporodtak a szélsőjobboldali csoportok és személyek által elkövetett támadások Németországban, ráadásul ezeknek nem csak bevándorlók vagy zsidók voltak a célpontjai, hanem politikusok is.