Minden idők egyik legsikeresebb olimpikonja a Los Angeles-i ötkarikás játékokon tette először a névjegyét. Carl Lewis összesen négy aranyérmet szerzett, akárcsak Szabó Katalin, a román színekben versenyző tornásznő. Magyar sportolók nem álltak rajthoz Los Angeles-ben.
Olimpia: történelem
Moszkva és Los Angeles bojkottjairól elhíresült olimpiái után, a dél-koreai rendezők elsődleges célja egy újra egységes verseny létrehozása volt, ahol a szerepet ismét teljesen a játékok kapják, politikai megosztottság nélkül – sikerrel jártak. Szöul magyar szempontból a második legeredményesebb olimpiánk volt Helsinki után.
Az afganisztáni események miatt 42 ország nem küldte el a versenyzőit a moszkvai ötkarikás játékokra. Az amerikaiak meg is fenyegették a sportolóikat, az angol miniszterelnöknő viszont nem tudta megakadályozni, hogy elutazzanak az olimpikonok. A magyar csapat hét aranyéremmel tért haza.
Kilenc izraeli sportoló halála nyomta rá a bélyegét a müncheni olimpiára, amelyen a kimagasló sportteljesítményekben sem volt hiány. Az amerikai Mark Spitz például hétszer állhatott fel a dobogó tetejére, ráadásul úgy, hogy minden számban, amiben elindult - akár egyéni vagy váltó -, világcsúccsal diadalmaskodott.
Bob Beamon és Dick Fosbury eredményei és természetesen a tíz magyar aranyérem miatt maradt emlékezetes a mexikói olimpia. A játékok előtt a helyi rendőrség több mint kétszáz tiltakozó egyetemistát lelőtt, de ez akkor nem vezetett bojkotthoz.
A modern kori olimpiák szülőatyjának, Pierre de Coubertin befolyásának hatására Párizs 1924-ben másodszor is megkapta a játékok szervezési jogát, amit a bizottság kimondottan félve adott meg, emlékezve az 1900-as első párizsi szervezésre, a zűrzavarok olimpiájára. Az első világháború vesztes hatalmait, köztük Magyarországot is ismét meghívták.
Az 1920-as játékok rendezési lehetőségét először Budapest kapta még az 1914-es NOB kongresszuson, de ezt később a bizottság visszavonta országunk az első világháborúban betöltött szerepe miatt, a rendezés jogát Belgiumnak adva át, ahol a helyszín Antwerpen lett.
Négy olimpiai aranyérmével mind a mai napig ő a magyar férfi úszósport legeredményesebb képviselője. Hosszú éveken keresztül verhetetlen volt 200 és 400 vegyesen, az olimpiákon, vébéken és az Eb-ken se tudták megszorítani az egyik szemére sérült klasszist.
A huszadik évszázad magyar atlétájának választott Zsivótzky Gyula kalapácsvető négy olimpián vett részt, s 1968-ban Mexikóvárosban ért fel a csúcsra.
Novák Dezső, az olimpiák történetének legsikeresebb labdarúgója két aranyérmet és egy bronzérmet szerzett, később edzőként is komoly sikereket ért el.
Hajós Alfréd 1896-ban 100 és 1200 méter úszásban nyert, megszerezve ezzel a magyar sport első és második ötkarikás aranyérmét. Bevallása szerint a hosszabb távon tulajdonképpen nem is az elsőségért, hanem az életéért tempózott.
A harmadik modern kori olimpiára a magas utazási költségek miatt sok ország versenyzői el sem utaztak, így az amerikaiak taroltak a legtöbb számban. A négytagú magyar küldöttség négy érméből kettőt Halmay Zoltán szerzett, az egyiket egy kisebb verekedés után.
Zűrös olimpiát rendeztek 1900-ban Párizsban. A magyar bajnok, Bauer Rudolf tiszteletére az amerikai himnusz szólalt meg, ám rövid idő után a szervezők észrevették a hibát, s azonnal rá is zendítettek - az osztrákra.
Az 1896-ben Athénben került sor az első modern olimpiai játékokra. A nyolc fős magyar csapat két arany, egy ezüst és három bronz éremmel tért haza.
