Esernyőmagért, szúnyogzsírért küldték a gyerekeket.
népszokások
Színmágia és termékenység, Kaltes-Ekva, a varjúistennő és szent liget, tavaszi hintázás – egyes elemek az ősi magyar szokásokban is megjelenhettek.
Idén bejön a népi jóslat, Sándor József és Benedek meghozza a meleget, már ha Jégtörő Mátyás rájuk bukkan az ivóban. Kik voltak ők és miért volt mindhármuknál egy-egy zsáknyi jóidő?
Ha van olyan fogás, ami évszázadokon át kapcsolatot létesít a karácsonyi magyar asztalok között, az a káposzta. Friss hússal, mert ez teszi a hagyományos ünnepi ételek fejedelmévé.
Halottak napján azokra emlékezünk, akik elrendelt idejüket töltik a tisztítótűzben. Az élők imákkal segítik őket, étellel, fénnyel kedveskednek a holtaknak, miközben mindent elkövetnek, nehogy visszatérjenek kísérteni.
Mindenszentek ma már teljesen összemosódik a halottak napjával, ez az ünnep is a holtakról szól. Pedig eredetileg ma az üdvözült, már a mennybe jutott lelkeket ünnepeljük.
A fény ünnepe szinte egyidős az emberiséggel, sokszor átalakult, de mára sem halt ki. Bebizonyítjuk.
A mai nap és főleg az este kiválóan alkalmas szerelmi varázslatokra, egészségmegőrző praktikák alkalmazására.
Míg nyugaton a bolondját járatták egymással tavasz kezdetén, addig a magyarok inkább a rontás, a rossz elűzésével voltak elfoglalva.
Szent Péter a börtönből, a halálból emelkedett a legmagasabb székbe, ezt ünnepelte egységesen a keresztény világ február 22-én. De a magyar logika szerint a dátum évre megátkozza a hét egy napját.
A féktelen mulatozás, a lakodalmak ideje kezdődik: mindenki tombolja ki magát, hamvazószerda máris a nyakunkon!
Somogyban három bé-t, három f-et és három pé-t kívántak, máshol szűzgulyát hajtottak, amely hajadon lányokból állt...
Alma kell hozzá, dióhéj vagy tűzifa. De jósolhatunk szerelmet is, ami pedig a karácsonyi asztallal kapcsolatba kerül, szentelménnyé válik.
Nevezzük inkább vakmerőnek, mert nemhogy hatszor, egyszer sem mosott ki, mert Luca egy szemvillanás alatt megjelent és leforrázta. Vigyázni kell, ki mit csinál december 13-án.
Márton napján a lányok némi állati ürülék segítségével férjet foghatnak, de azt bárki megjósolhatja, milyen idő lesz az idei télen.
Zöld ág, rózsa, király és királyné - még Szent Erzsébet legendájának is lehet köze a pünkösdi népszokásokhoz.
A fotókon a régmúlt magyar karácsonyai elevenednek meg, és felidézzük a mára jórészt eltűnt népszokások egész sorát is.
Mikor a disznó hájat lökött, azonnal beleesett a késnyavalya, hatalmas mulatság és kemény munka kezdődött. A paprika előtti időkben a kolbászba még bor is került.
Folytatódik február 19-én a „Kis magyar néprajz a múzeumban" című sorozat. Ezúttal téltemető népszokásokról hallhatnak előadást az érdeklődők.
Talán még a legkevésbé babonás embert is szorongással tölti el, ha a naptár péntek 13-át mutat. A nyugati ember évszázados félelme ez. De vajon honnan ered?
A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időintervallumot nevezzük farsangi időszaknak, melyhez számos néphagyomány köthető. Ezeket szedtük csokorba.
