Az idén fennállásának tizedik születésnapját ünneplő Piackutatók Magyarországi Szövetsége (PMSZ) szakmai konferencián vizsgálta a digitális jövő kihívásait. Hann Endre, a PMSZ elnöke szerint a szakma óriási kihívás elé néz.
Média print: Melléklet
A hirdetők többsége leginkább a 30 év alattiakat veszi célba. E korosztály életét a fogyasztás határozza meg.
A média, a reklám és a marketing világába igyekvő fiatalok ma már nem reménykedhetnek villámgyors előrejutásban. De aki eléggé elszánt, akár húszas éveiben is vezető pozícióba kerülhet.
Egy amerikai felmérés szerint a fiatalok egyre kreatívabban használják az internetet, és ezzel a következő néhány évben teljesen át is formálják.
Miközben a politikai közéletben az elmúlt tíz évben szakadatlan árokásás folyt, addig az egykor nagy harci zajban megalakult, különböző politikai értékrendeket és világnézeteket képviselő újságíró-szervezetek a közelmúltban már elkezdték az együttműködés irányait keresni.
A Matesz első negyedéves példányszámauditjából az egy-két százalékpontos ingadozások között igazi sikertörténetek és kétségre okot adó trendek is kirajzolódnak.
A szöveges hirdetéseket szinte mindegyik kiadónál és hirdetőnél másként ítélik meg. A hirdető cégek a reklámjaikat igyekeznek egyre inkább közelíteni a szerkesztőségi anyagokhoz.
A TV2 egykori programigazgatójának sertésfarmjának ügyes-bajos dolgai szolgáltattak ötletet a Haszon magazin elindításához.
A marketinges felsőoktatásban legfeljebb esettanulmányok erejéig vagy nyári munka során van módja a hallgatóknak gyakorlati tapasztalatok megszerzésére. A nyomdaipari témákkal viszont még véletlenül sem találkoznak. Ezt kívánja megelőzni a © koncept projektügynökség kezdeményezése, amelyről Menesi Attila igazgatót kérdeztük.
Az illatszerboltok polcai között járva észre sem vesszük, hogy láthatatlan erők irányítják kosarunkat megtöltő kezünket. Mit takar a hangzatos „kategóriamenedzsment” kifejezés, és hogyan zajlik mindez a drogerie markt hálózatában?
A folyamatosan terjedő internethasználat és a felhasználói viselkedés alaposabb megismerése egyre több lehetőséget kínál a fogyasztók hatékony online elérésére. Ez azonban nem jelent garanciát a sikerre.
Az interneten elénk bukkanó reklámok jelentősége már régóta felzárkózott a többi médiatípuséhoz, most a kampányokat és a felhasználói szokásokat monitorozó rendszerek fejlettsége is magasabb szintre lépett az IAR megjelenésével.
Rohamosan nőnek az internetben rejlő lehetőségek, olyannyira, hogy a szakemberek az információhoz jutás és információfeldolgozás módjában már korszakos szemléletváltást látnak, és ezt el is nevezték Web 2.0-nak.
Közel 890 millió forintos árbevétellel 2005 utolsó három hónapja volt az első nyereséges negyedéve a csatornának. Honnan hódítanak el nézőket, és mennyiben érinti mindez a televíziós és reklámpiacot?
A februárban indult műholdas Digi Tv-nek nem célja, hogy a kábelszolgáltatók pozícióira törjön – állítja Sárai Endre, az új szolgáltatást Magyarországon elindító Egyesült Magyar Kábeltelevízió Kft. (EMKTV) ügyvezető igazgatója.
A tavaszi és őszi választások és a futball-vb által fűtött reklámpiaci gyarapodásból a tévé csak kisebb mértékben veszi majd ki a részét az elemzők szerint. Hosszabb távon pedig már stagnálást jósolnak.
Bár a tinta meg sem száradt rajta, máris tucatnyi kritika érte az új médiatörvény-tervezetet. A kritikákra a Törvény-előkészítő Bizottság Elnöke, Bogdán Tibor reagált.
A televíziós műsorgyártás piacán nincs igazi verseny, az évek során bebetonozott helyzet alakult ki. Mi alapján dőlnek akkor el a milliós megrendelések?
A nyomtatott sajtó halálát már többször megjósolták, ám ennek ellenére túlélte a rádió, a tévé, a kábeltévé vagy a videojátékok megjelenését is. Az internet azonban most olyan kihívást jelent, amely valóban korszakváltásra kényszeríti.
A lapkiadók egységes álláspontot képviselnek az ekho ügyében: azoknak a munkatársaknak, akik nem a munkaviszony–ekho kombinációt választják, a jövőben valóban megbízásszerűen vagy vállalkozásszerűen kell majd végezniük a munkájukat, szakítva az eddigi hagyományokkal.
Külső tényezők hibáztatása helyett megfelelő tartalommal szerezhetnek új olvasókat a lappiac szereplői.
Néhány fontosabb piaci szegmens értékesített példányszámának 2005-ös alakulását böngésztük át. A MATESZ megújulásával több kiskapu is bezáródik a példányszám-auditálás rendszerében.
A bulvárlapokról kialakult torz képet leküzdve akár a duplájára is nőhet a piac Fejes Gábor, a Blikk főszerkesztője szerint, aki egykor sportújságíróként kezdte a szakmát.
A közéleti napilapokból egyre kevesebbet lehet eladni, de a bulvár-boom is lecsengőben van, a legnagyobb fejlődési potenciál az ingyenes lapokban lehet.
