Hiányzik a politikai akarat és gondot jelent az uniós finanszírozás elakadása.
konvergenciaprogram
De nagyon nem örülhetnek ennek.
A munkanélküliség csak 2024-ben süllyedhet vissza a tavalyi szintre, a hiány 3 százalék lehet, a bérek viszont az idén is nőnek.
Megvan a nyugdíjkiadások menetrendje is.
Időarányosan nem állnak jól az ígéret teljesítésével. Még a felénél sem tartanak.
2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is.
Az NGM ígérete szerint április 26-án nyújtja be a kormány a parlamentnek. A személyi juttatás fő szabály szerint nem növelhető a költségvetési intézményeknél.
Pörgős gazdaság képét festi fel a kormány a Brüsszelnek frissiben benyújtott 2015-2018-as konvergenciaprogramban. A közfoglalkoztatás is pörögni fog.
A 3 százalékos növekedés mellett 1,9 százalékos költségvetési hiánnyal, 8,2 százalékos munkanélküliséggel és 3 százalékos inflációval számol a kormány a konvergenciaprogramban.
A konvergenciaprogramból kiderül, a következő három évben nem lesz illetményalap-emelés a közszférában.
Az IMF kevésbé optimista, mint a magyar kormány: nem vár gazdasági növekedést az idei évre, csak stagnálást.
Fura jövőkép rajzolódik a Széll Kálmán Terv 2.0-ből: a magasan képzettek bére csökken leginkább, és úgy tűnik, kevesebb ilyen munkavállalóra lesz szükség.
Tranzakciós illeték, biztosítási adó, távközlési adó, dugódíj - a többi között erre készülhetünk. De a kormány szerint végül minden jó lesz.
A volt pénzügyminiszter szerint a Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogram légből kapott számokat tartalmaz.
