A jég és hó alkotta sivárság helyett fajgazdagság jellemezte a jégkorszaki Kárpát-medencei tájat: növényfajaink többsége sokkal régebben élhet itt, mint azt eddig feltételeztük – olvasható egy friss tanulmányban.
jégkorszak
A kőbalták olyan nagyok voltak, hogy a régészek nehezen tudják elképzelni, hogyan használták őket.
A kutatók 400 kilogrammnyi csontot gyűjtöttek össze.
A lelet több mint 13 ezer éves.
A különleges helyszínt Chilében fedezték fel.
A szakértők úgy gondolják, hogy egy protoírást fedeztek fel.
A bombák okozta tűzvihar hamut és füstöt bocsátana ki a felső légkörbe, ami eltakarná a Napot.
A 140 centiméteres kölyökmamut egy hónapos lehetett, amikor elpusztult.
Nem a jégkorszak, hanem az aszály miatt hagyták el dél-grönlandi településeiket a vikingek a 15. században.
A Dogger-föld bolygónk klímájának változásaival újra és újra kiemelkedett a vízből, majd az átlaghőmérséklet növekedésével ismét a tenger alá került.
A két kölyök teteme rendkívül jó állapotban konzerválódott.
Ez nem jó hír a jövőbeli globális felmelegedés szempontjából, a Föld ugyanis eszerint az eddigi becslésekhez képest erőteljesebben felmelegedhet.
Erről is a járvány tehet.
A különleges lelet Jakutföld sarkvidéki területén került elő.
A 39 ezer éves állat fogai, orra és belső szervei is konzerválódtak.
Az átlaghőmérséklet 7 fokkal volt alacsonyabb, de voltak területek, ahol kétszer ekkora a különbség.
A kölyök maradványait 2011-ben azonosították.
A nagy testű faj nagyjából 14 ezer éve tűnt el.
Az állat 46 ezer éve pusztult el Északkelet-Szibériában.
2,2 milliárd éve történt a legrégebbi aszteroida-becsapódás, amelynek feltehetően egy jelentős éghajlatváltozás volt a következménye
A lelet páratlan állapotban konzerválódott.
230 millió évvel ezelőtt élt.
A déli sarkvidék vizeiben rejtőzhet a „nagy klímarejtély” kulcsa.
