Vita a Berlin, Varsó és Prága alkotta háromszögben. Moszkva iráni fordulata: üzenet Washingtonba?
Hetilap: Világkép
Néhány szó a külpolitikai „Gyurcsány-tézisekről”. Balkán, Kreml, integráció: az ördög a részletekben.
A szerdai bizalmi szavazás küszöbén megoldódni látszott az olasz politikai válság. Prodi „összerántotta” a baloldalt. A következő krízisveszély: fellazul-e a gazdasági reform?
Az orosz elnök frontális támadást intézett Washington ellen. Mi a jogos kritika - és mi a jogtalan?
Amerika erejét leköti a Közép-Kelet konfliktushalmaza. Közben Latin-Amerikában feltűnik Chávez. „Új Castro” - és olaja is van. Még egy válsággóc születik?
A Nyolc Nagy csúcsa véget ért. Az energiavitát háttérbe szorította a regionális háború veszélyét hordozó harc Izrael és a Hezbollah terrorszervezet között.
A cseh választásokon kialakult patthelyzet válsághoz vezetett. Ez krízisbe sodorhatja a Prága-Brüsszel viszonyt, és a visegrádi négyek együttműködését is.
Montenegró szakított Szerbiával. Belgrád magára maradt, és az év végén Koszovót is elveszítheti. Akkor a magyar lesz a legnagyobb nemzeti kisebbség Szerbiában.
Putyin válasza Cheney provokációjára egy új orosz doktrína. A háttérben két nagy kérdés: marad-e Putyin 2008 után, s mi lesz a Washington-Moszkva-Peking háromszög jövője?
Elszakad-e Monte-negró Szerbiától? Mikor fogják el Mladics tábornokot? Milyen lesz az EU és Szerbia kapcsolata? A Balkán hármas kérdésére egy válasz: népszavazás Montenegróban. Időpontja: május 21-e.
A Fehér Ház lakójának népszerűtlensége ma nixoni csúcsokat döntöget. Az ok: az Irak/Rumsfeld-szindróma. A várható következmény: hat hónap múlva Bush pártja elveszítheti többségét a törvényhozásban.
A választás a tartós politikai bizonytalanság korszakát nyitotta meg Olaszországban. Továbbra is kemény csaták várhatók. A tét hatalmas: a parlamenti demokrácia jövője forog kockán.
A Hamasz győzelmére az izraeli választás balközép irányú eltolódással reagált. A jobboldali Likud összeomlott, de nehéz lesz megalakítani a centrum kormányát.
A „Kreml pártjának” választási győzelme két lehetőséget hagyott Ukrajnának. Ha a „narancsos forradalom” két pártja eltemeti a viszályt, akkor Kijev nyugat felé nézhet. Ha nem, akkor temethetik az európaizálást.
Belgrádban eltemették egy diktátor testét. Szelleme sokáig rombol még a „mi” régiónkban. Minszkben eleven diktátor garázdálkodik. A háttér homályában: Moszkva.
A belgrádi ex-diktátor rejtélyes halála már szenvedélyeket gerjesztett Szerbiában. Montenegró és Koszovó 2006-ban esedékes döntése a szerbekkel való együttélésről az egész Balkánt megrendítheti.
A Hamasz meghívásával Putyin megtörte a „vesztegzárat". Tárgyalópartnerré tette a palesztin választásokon győztes terrorszervezetet. A következmény: növekvő gyanakvás Moszkva szándékaival szemben.
Az EU parlamentjének felemás döntése nyomán felbukkant „Európa hanyat-lásának" víziója. Az eurózóna országaival szemben Washington és London az „angolszász modell" fölényével érvel.
A karikatúra-háborúnak két vetülete van. A véres tüntetéseknél is mélyebb gyökerű etikai problémákat rejt a második dimenzió: a média szabadságáról szóló vita új szakasza.
A Nemzetközi Atom-energia Ügynökség Irán atompolitikáját a Biztonsági Tanács elé utalta. Az egységes fellépés azonban csak a látszat, így nem tudni, mit ér a döntés a valóságban.
Az arab világ első szabad választásán a terroristák kaptak abszolút többséget. A közvetlen hatás: a Hamasz a külvilág szemében nem tárgyalóképes, és Izrael tovább folytatja az egyoldalú elkülönülés politikáját.
A francia elnök elsőként beszélt egy megelőző atomcsapás lehetőségéről "terrorista államok" ellen. Az eredmény: általános elutasítás, feszültség Berlinnel, az iráni atomvita elmérgesedése.
Fordulat az iráni atomvitában. Az urándúsítás újrakezdésével Teherán átlépte a „vörös vonalat". Irak miatt a bírálók taktikai hátrányban vannak. Az ügy elhúzódik.
Saron agyvérzése megváltoztatta a márciusi izraeli és a január végi palesztin választások esélyeit. Nőtt a kockázata annak, hogy mindkét erőpróba a héják előretörését hozza.
