A magyar királyra egy szabólegény támadt rá Bécsben.
ferenc józsef
Libényi János ügyesen választott helyszínt, időpontot és fegyvert, de az első szúrás elcsúszott, másodikra pedig nem volt ideje.
Hogy milyen tetkót, kiderül a szövegből.
Úgy ment el aludni 1916. november 21-én, hogy másnap: „Felkelek, mint máskor”. Nem így történt.
Nemrég jelent meg a Horthy Miklós, a haditengerésztiszt című kötet. A szerzővel, Turbucz Dávid történésszel a többi között arról beszélgettünk, valóban utálta-e a kormányzó Károlyi Mihályt, milyen anyagi körülmények között élhetett a birodalmi tengerésztiszt, és szóba került az államfő titokzatos sárkánytetkója is.
Sissi modern nő volt, akit gúzsba kötöttek az Osztrák-Magyar Monarchia merev intézményei. Legalábbis így mutatja be őt Marie Kreutzer most mozikba került történelmi filmje, a Fűző. Kritika.
A nyugati közvélemény, de még az orosz cár is kiállt a magyar vezetőkért, önmérsékletre szólították fel a császárt. Európa polgárainak olyannyira nem volt közömbös a magyar szabadság ügye, hogy Haynaut csaknem meglincselték Londonban.
Ferenc József és Erzsébet magyar királlyá, illetve királynévá koronázása párját ritkító esemény és a békülés betetőzése volt. Az uralkodópárt azonban mély gyász sújtotta, több eseményt is törölni kellett a programból.
Ferenc József hosszú uralkodása alatt összesen hét alkalommal követtek el ellene merényletet, ám mind közül a legveszélyesebb Libényi János szabólegény akciója volt.
Mi történik, ha a kosztümös-erotikus történetek népszerűségét egykor valóban létezett történelmi szereplők és események rovására lovagolják meg? Valami olyasmi, mint a legújabb Sisi-sorozattal. Egy történészt kérdeztünk a legfontosabb hibákról.
Hullámzó volt Ferenc József és Sisi kapcsolata, Erzsébetnél a lelki gyötrelmek fizikai tünetekhez vezettek. A férj leveleiből számos intim részletre is fény derül.
A császár és király joggal mondhatta el magáról: „az élet semmitől nem kímélt meg”.
Sisi – Ferenc József és az udvar nemtetszése dacára – ragaszkodott hozzá, hogy negyedik gyermekét Budán hozza világra. Bár a Habsburgoknak több személyes tragédiája kötődött a magyar fővároshoz, végül minden simán ment.
Az értékes elem azóta már eltűnt a hídról, pótszegecsének pótszegecse azonban százhuszonöt év után is a helyén ül.
A kiegyezés után rendszeressé váltak az udvari bálok Budán, a bécsi személyzet és kíséret pedig gyakran mulatott a bálokon tapasztalatlan magyarok malőrjein.
Sisi leginkább szűk családi körben ünnepelte volna a karácsonyt. Szeretett vásárolni, mindenkinek személyes ajándékokat adott, és még a humorát is megcsillogtatta.
Az épületen ma is ez a felirat áll: „Fennáll – 1857 óta”. De mi történt az elmúlt másfél évszázadban a falak mögött? Fényt derítettünk a titokra.
Rudolf trónörökös megölte 17 éves szeretőjét, majd magával is végzett – nem Maria Vetsera volt az első, akinek ajánlatot tett a közös öngyilkosságra.
Az idős Ferenc József 1916 őszén megfázott, tüdőgyulladást kapott, de pihenésre még ekkor sem hagyott magának időt.
Nagyjából 150-160 áldozatot lehet azonosítani, de ennél szinte biztosan többen voltak.
A gyilkosnak mindegy volt, kit öl meg, csak királyi vér legyen.
A pletykákra éhes kortársaknál csak az utókor bennfenteseit foglalkoztatja jobban a híres magyar férfiszépség és az Európa legszebb asszonyának nevezett császári és királyi hitves kapcsolata.
A magyar megyék földjéből emelt dombon mondott esküt Ferenc József, ezért kapta Budapesten a mai Március 15. tér először az Eskü tér nevet.
„1916. november 11-én a halál átlépte a schönbrunni kastély küszöbét és megritkult őszi fák között elindult az egyszerű katonaágy felé.”
