Többé nem kell a szomszédba menni, hogy aszfaltozott mezőgazdasági utat lássunk.
felzárkózás
„Mintha bezárulna a magyar gazdasági felzárkózás útja, de ezt nem hagyjuk”
Íme, hogyan képzeli a jövőt a gazdaságfejlesztésért felelős miniszterjelölt.
Történelmi közelségbe került a magyar mutató utolérése.
A jegybankelnök szerint Magyarországnak a Kelethez kell felzárkóznia.
Javaslataival jól feladta a leckét a kormánynak.
Gazdasági konjunktúra és eladósodás után pénzügyi világválság ott, beömlő EU-források, 0 százalékos kamatkörnyezet, fellendülés után koronavírus-járvány itt. A nyugati országokhoz a megálmodott ütemnél lassabban közelítünk, de gyorsabban, mint 2010 előtt.
Ráadásul az elmúlt 100 év legjobb teljesítményével.
A multikat vaskos támogatással édesgetik, a kisvállalkozásoknak anélkül kellene versenyezniük. Közben az osztrák átlagfizetés harmada sincs az itthoni átlagbér.
Ha valamikor, most igazán beszélhetett volna. Összeült a Roma Koordinációs Tanács.
Mindegy, hogy ki van kormányon, a magyar gazdaság normál működéséhez évenként átlagosan 5–6 százaléknyi GDP-arányos többletforrás bevonására van szükség. Ez a baj.
A világ majdnem 200 országa közül 25 nagyon gazdag. A gazdagság azt jelenti, hogy lakói évi 30 millió forint felett visznek haza.
Ha így növekszünk, meg sem állunk Ausztria életszínvonaláig. Ehhez persze az unióhoz képest 2 százalékos növekedési többletre lesz szükség.
A kormány január 29-i ülésén döntés született a Cigányügyi Egyeztető Tanács létrehozásáról, amely a legmagasabb szintre emeli a felzárkózás ügyét.
Még ma is van olyan hely az országban, ahova rossz időben nem tud bemenni a mentő, ha baj van. Helyzetkép egy budapesti egészségügyi szakmai nap kapcsán, melyen többek közt a WHO is ott volt.
A Világbank kutatói szerint a válság lelassította Kelet-Európa felzárkózását a Nyugathoz, de a beruházás az oktatásba kiút lehetne.
