Az izgalmas planétákra a James Webb űrtávcsővel találtak rá.
exobolygók
Az égitest nagyon ritkának számít, és a tudósok sem teljesen értik, miért olyan, amilyen.
És tükörként verik vissza a fényt, amelytől az égitest majdnem úgy ragyog, mint egy csillag.
A vörös törpe csillagok körül keringő bolygók egyharmada alkalmas lehet az életre.
Úgy tűnik, a gépek lassan ügyesebb csillagászok lehetnek, mint az emberek.
Sikeres volt a tesztidőszak.
A hozzánk legközelebbi exobolygók alaposabb vizsgálatára indították.
Az ASTERIA több mint két éve kereste az exobolygókat.
Földünk talán nem is a legjobb hely az élet számára.
Idén sem tétlenkedtek a legnagyobb koponyák, sok űrmissziót indítottak útjára.
Szakértők egy csoportja a KELT-9b légkörét tanulmányozta.
A fiatal objektum a Földtől 370 fényévre fekszik.
Az űrhivatal munkatársai egyelőre három exobolygó elképzelt felszínét alkották meg.
A felfedezés azért jelentős, mert a felhők általában meggátolják az égitestek légköri vizsgálatát.
A felfedezéssel egy lépéssel közelebb kerültünk az idegen élet felfedezéséhez.
Az objektum egy 466 fényévre található csillag körül kering.
Az űrszondát magyar idő szerint április 17-én éjszaka bocsátják fel.
A kutatók szerint a Proxima b csillaga megnehezíti az élet kialakulását.
Egy új tanulmány szerint elképzelhető, hogy egyszerű mérési hiba okozta az objektum észlelését.
A szakértők az élet megjelenéséhez szükséges foszfor szintjét mérték fel két szupernóvánál.
A TESS a tervek szerint 2018 áprilisában indul majd. Az űrszonda tudományos programjában magyar szakértők is részt vesznek.
Jill Tarter figyelemfelkeltő előadásaival akar támogatókat szerezni az idegen életet kutató Allen Telescope Array számára.
Az ARIEL misszióban magyar kutatók is érintettek.
Az űreszközt eredetileg 2007-ben bocsátották volna fel. Most úgy tűnik, hogy újabb csúszás várható.
