Kutyáknál a dominancia nem személyiségjegy, hanem kizárólag két egyed egymáshoz való viszonyát jellemzi, és az ő világukban rendkívül hasznos. Ha az embert próbálná dominálni, ott vér folyna.
etológia
A kutatók 10 olyan esetet dokumentáltak, amikor a delfinek manátuszokra támadtak.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, melyik faj érti jobban az emberi kommunikációt.
Még a leopárdok is félnek tőlünk.
Elesettnek tűnnek, hajlamosabbak a gazdától segítséget kérni.
Az állatot egy vad falka üldözte a vízbe, ekkor sietett a segítségére három ragadozó.
A korrupció, amely szerint a hozzám közel állóknak szeretnék valami pluszt adni – az etológus számára normális.
Bizonyos madarak is képesek e bravúrra, de a legszorgalmasabbnak tartott állat, a méh igazi álomszuszék.
A vadlovak ménesének mozgásmegfigyelése nemcsak a társadalmuk jelenlegi felépítését mutatta meg, de annak nemrég bekövetkezett és a jövőben várható változásait is.
Akkor figyelnek a legjobban, ha úgy beszélünk hozzájuk, mint a csecsemőkhöz.
A tudósok máig nem teljesen értik a fehér cápák viselkedését.
A rövid orrú kutyák sokaságának az élete szenvedéssel teli, mégis közülük kerülnek ki a legnépszerűbb fajták. Úgy, hogy rajongóik kifejezetten empatikusak és tisztában vannak a súlyos problémákkal.
A farkastól genetikailag távolabb álló, modern kutyafajták relatív agymérete nagyobb, mint az ősi, többezer éves fajtáké. Az agyméret növekedése nem
Úgy tűnik, az ősi kutyafajták jobban megértik a vadon szavát, és „farkasnyelven” válaszolnak az ősök szavára.
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai kutyákat, macskákat és farkasokat hasonlítottak össze.
Minden fajta abban a legjobb, amire tenyésztették, a labradort például a kajánál is jobban érdekelheti, mit szeretne az ember – az okos és buta kutya a média kreálmánya.
Meglepő módon a border collie csak második lett a felmérésen.
A mai kutyák egy ma még be nem azonosított, azóta kihalt farkastól származnak, és miden bizonnyal ők közeledtek először az emberhez. Mikor és hogyan történt a kapcsolatfelvétel legjobb barátunkkal?
A kutatók korábban úgy hitték, hogy az érintett fajok nem kommunikálnak hangokkal.
Úgy tűnik, alapvetően jó a viszony a gorillák és csimpánzok között.
A kutyák örömkönnyeinek hátterében az oxitocin állhat.
A kutyák alvása iránti növekvő érdeklődés abból adódik, hogy egy olyan faj pihenését lehet vizsgálni, amely nagymértékben alkalmazkodott az emberi környezethez.
Úgy tűnik, nem csak a növény bódító hatása számít.
Az elmúlt évtizedekben a kutyák átlagos életkora is jelentősen megnőtt, egyre több az öreg, demens állat, ez viszont remek lehetőséget nyújt az időskori szellemi leépülés megértésére.
