Az állítólag 5000 éves leletről keveset tudni és sok kérdést felvet.
barlangrajz
A kirándulóknak éveken keresztül nem tűnt fel, hogy ősi műalkotások borítják a barlang falait.
Ezek a legősibb vésett minták, amelyeket valaha felfedeztek a világon.
A szakértők úgy gondolják, hogy egy protoírást fedeztek fel.
Az ábrák az ausztrál őslakosokhoz kötődtek.
Az indonéziai Celebesz déli részén 45 ezer éves rajzok is találhatóak.
Az alkotás több mint 45 ezer éves lehet.
Az ábrákat a Sínai-félsziget déli részén tárták fel.
44 ezer éves.
Ez az első ilyen lelet Horvátországban.
Az ábrák lehetnek a legkorábbi ismert figuratív rajzok.
Sok ezer évvel ezelőtt valaki felrajzolt a barlang falára valamit, most pedig kiderült, hogy egy számunkra eddig ismeretlen fajt ábrázol a kép.
Eddig kisgyermekek kéznyomainak gondolták őket a tudósok, most sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy hüllőktől származnak.
Akár egy mai rajzfilmstúdióban is készülhettek volna ezek a harminchatezer éves szkeccsek.
Az ősemberek olyan rituálék során festették ki egyes barlangok falát, amelyek során tudatmódosító szereket fogyasztottak - állítják tokiói kutatók.
Antropológusok szerint a legalább harminchétezer éves mészkőfaragvány lehet az emberiség legősibb nemi szerv ábrázolása.
A brazil barlangban kőbe vésett pálcikaember azt jelezheti, hogy az ember korábban telepedett be az Újvilágba, mint eddig gondolták.
Egy spanyolországi barlangrajz bő tízezer évvel előzi meg az eddig legkorábbinak tartott alkotásokat.
Mikroorganizmusok fenyegetik az elsőként felfedezett őskori festményeket.
Nagy-Britanniában jégkorszaki, körülbelül 14 ezer éves barlangrajzra leltek.
Először bukkantak kőkori barlangalkotásokra Németországban: a régészek a bajorországi Bamberg járásban találták meg az értékes leleteket.
Ősemberek az arcok nyomát hagyták egy kelet-timori barlangban.
Ausztrál sziklafestmények azért őrzik meg a színüket negyvenezer év után is, mert élnek.
A tudósok szerint nem igazán jó ötlet.
