Az utóbbi hetekben számos magyar bankkártyáját csapolták meg, esetenként több százezer forinttal is. A csalók valószínűleg klónozásos módszert használtak. A bankok, úgy tűnik, megtérítik a kárt.
bank
Nem megy az Erstéhez Simor András.
Itt a következő ötlet, amitől külföldön a fejüket fogják majd: az állam mint lakossági bank.
Drágult a bankkártyahasználat és a számlafenntartás, és a kártyás vásárlás sem mindenhol maradt ingyenes. A csökkenő alapkamat miatt pedig csökkentek a lakossági megtakarítások hozamai is.
Megoldást keresnek a „méltatlanul rászedett és átvert adósoknak”.
Az olasz nemzeti bank 3,9 milliárd euróval segíti ki a rosszul megválasztott ügyletek miatt pénzzavarba került Monte dei Paschi di Siena (Mps) bankot.
Ha a kormány az adósok érdekében változtatna az árfolyamgát rendszerén, a bankszövetség kész volna megvizsgálni a lehetőségeket.
A régióban az egyetlen ország vagyunk, ahol még tavaly is zsugorodott a vállalati hitelkihelyezés. Növekedésre ezután sem számíthatunk.
Több mint 60 milliárd forintot húzhatunk ki a bankok zsebéből.
A jelzáloghitelesek csaknem felének egynél több hitele van. Közülük kis híján ezren annyira kockázatvállalók voltak, hogy minimum tíz kölcsönt vettek fel. Nem csoda, ha felük már alig tud törleszteni.
Az ügyfelekért folytatott versenyben a banki infokommunikáció egyre nagyobb szeletet hasít ki.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint az átalakított különadók rövid távon jók, de hosszú távon kockázatosak.
A Kúria felfüggesztette a pert, és az Európai Unió Bíróságához fordult.
A Christine Lagarde vezette Nemzetközi Valutaalap szerint rossz a tranzakciós illeték, de jó a bankadó.
Február végéig valószínűleg minden bank áthárítja a készpénzfelvétel tranzakciós illetékét az ügyfelekre. Sőt, van ahol a bankkártyás vásárlás sem lesz többé díjmentes.
A készpénzfelvétel szinte mindenhol drágult, a nullás számlák eltűnőben vannak, egyes pénzintézetek a kártyás vásárlást is fizetőssé tették.
A hazai nagyvállalatok körében az alapszolgáltatások a legnépszerűbbek, a speciálisabb banki termékeket leginkább a 10 milliárd forint éves árbevételt meghaladó cégek veszik igénybe.
A német pénzügyi felügyelet fokozottabban ellenőrzi az idén a nagyobb bankoknál a fizetéseket és a prémiumokat.
Ebben az volt, hogy január elsejétől mobil aláírás nélkül nem lehet online utalni. A mobil aláírásra pedig úgy lehet szert tenni, ha az ember bemegy a bankfiókba. Ha csak nincs telefonos ügyintézésre szerződése.
Nemcsak a devizások, a forinthitelesek is bajban vannak.
A kormány egy-két hónapon belül dönthet arról, megalapítja-e a részben állami, részben magántulajdonú, fiókhálózat nélküli, csak a neten elérhető Webbankot. Ha pozitív a döntés, úgy az év második felére indulhat a devizahiteleseket is segítő bank.
A tranzakciós illeték jól bekavart, egyre újabb és újabb díjemeléseket hirdetnek meg a bankok. Úgy tűnik, a magas jövedelműek számlái sem ússzák meg a drágulást.
Vajon Önnek érdemes jogi harcba szállni a bankjával devizahitele miatt?
Megszületett a Kúria várva várt útmutatója az egyoldalú szerződésekkel kapcsolatban. Újabb adag per indulhat. Mit tehet Ön?
