Akár már novemberre egy számjegyű lehet az infláció, decemberre pedig 7 százalékra szelídülhet Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint. A Dellában beszéltünk arról is, van-e alapja az aggodalomnak, mely szerint az állam nem fogja visszafizetni az állampapírokba fektetett pénzünket.
Lenyomta a devizát az állampapír a lakossági befektetések rangsorában. Az infláció alaposan átrendezte a megtakarításokat, a megtakarítási képességet azonban a szerényebb jövedelmű családoknál visszavetette.
A befektetési szakember szerint mindössze 100–200 ezer család volt képes fenntartani a válság előtti életszínvonalát, a többiek vagyoni helyzete érdemben romlott a magas infláció miatt, egyre többen kénytelenek személyi kölcsönökkel, folyószámlahitelekkel kipótolni a jövedelmüket.
Döntött a jegybank: az alapkamat maradt, a kamatfolyosó viszont szűkebb lett, az egynapos betéti tender kamata, vagyis az irányadó ráta pedig 100 bázisponttal 16 százalékosra csökkent.
A kormány az eddigieknél is nagyobb bevételekre számít a lakossági befizetésekből. Ezzel együtt a nyílt vagy burkolt adóemelések, illetve a különadókra vonatkozó szabályváltozások közvetett módon újfent inflációt szabadíthatnak a lakosságra, de legalábbis megtörhetik a pénzromlás csökkenésének lendületét.
Észbe kaptak a magyarok: nem adóznak, ha nem kötelező. Sokan rádöbbentek, hogyha állampapírt vásárolnak, akkor nem kell adózni a hozamból, ezért ismét népszerűvé vált a tartós befektetési számla, amivel ezt meg lehet úszni.
Bár a lekötött betétekre nulla százalék körüli kamatot adnak a nagybankok, több hitelintézet elkezdett kötvényeket kibocsátani a kisbefektetőknek, ezek kamata pedig vonzó forintban, euróban és dollárban is.