A profiton túl

Nincs perspektívája a fiataloknak ma Magyarországon. Az igazán jóknak mindig lesz lehetõségük a világban és egyre kevesebben állnak ellen a kísértésnek. Bogsch Erik szerint ez ma a legnagyobb probléma. A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatójának írása profitról és arról, mit kellene újragondolni.

Hazugság és felelõtlenség a politikusok saját hibáinak palástolása. Tévút a növekedés mindenhatósága. Baj, hogy a politikusok képtelenek átlátni a pénzügyi folyamatok kockázatait és veszélyeit. A bankrendszert pedig szabályozni kell, nem bûnösnek kikiáltani. Szalay-Berzeviczy Attila írása profitéhségrõl, növekedésrõl, érdekellentétekrõl.

Váltsd meg a világot vagy húzz haza! – van olyan cég, ahol ez alapállás. A Microsoft Magyarország igazgatója szerint a mérhetõn túl a vállalatban rejlõ lehetõséget kell értékelni, bizonyos értelemben önrevíziót kér és állítja, a tudatos vállalati mûködés ma már alapkövetelmény.

Mi van akkor, ha mindig nulláról kell kezdeni? Sorozatunkban többnyire nagyvállalatok komoly múlttal rendelkezõ vezetõi írták meg, mit gondolnak profitról, növekedésrõl, felelõsségrõl, de fontos megérteni a fiatal, sikeres vállalkozót is. Így került a képbe Oláh Attila.

Ideje megérteni, hogy a profit nem ördögtõl való rémség. A GE pedig „partnert keres hosszú távú kapcsolatra”. Nagyjából így foglalható össze a világ egyik vezetõ cégének „profitpolitikája”. Szabó Eszter a GE regionális stratégiai kommunikációs vezetõje elmagyarázza, mi tartja össze ezt a globális rendszert.

Létezik-e demokratikusan, értékelvûen mûködõ gazdaság, vagy ez fából vaskarika? Akarva-akaratlan ezt a kérdést járják körül az FN.hu vitasorozatának szerzõi. Vajon az egyenlõségpárti demokrácia összeegyeztethetõ az egyenlõtlenséget természetes állapotnak tekintõ kapitalizmussal? Martin József Péter, a Figyelõ egykori fõszerkesztõje igennel válaszol.

Thomas E. Beyer a Bosch csoport magyarországi vezetője szerint épp ideje, hogy a cégek a profiton túlra lépjenek. Elmagyarázza, hogy gondolkozik felelősségről, innovációról és hogy miért nem szavazhat náluk saját tulajdonosuk.

Nem kell mindent lecserélni! Profiton túl sorozatunkban Karsai Béla, a Karsai Műanyagtechnika Holding Zrt. elnöke ír elkényelmesedésről, rosszul értelmezett elégedettségről és arról, ki, mire nem figyel eléggé.

Az eliten túlnyúló diskurzust kell folytatni arról, mit tekint a társadalom az üzleti életben követendőnek, értékesnek. Sorozatunk következő részében Lakatos Péter tanulságos gondolatait olvashatják profitról, boszorkányüldözésről és a tökéletes számokról.

Felcsuti Péternek a Raiffeisen Bank egykori vezérigazgatójának írása profitról, erkölcsről, frusztráltságról, versenyképességről. És arról, ki mit tegyen, ha már felismerte a bajt?

A nemzetközileg elismert egykori befektetési bankár ír arról, miért baj, ha egy cég csak értelmen keresztül akar motiválni, és milyen összefüggést lát az üzleti a politikai és a civil szféra között.

A profit csak az eladót élteti, az innováció a vevőt is. Kürti Sándor a Kürt Zrt. elnökének írása arról, mi van a profiton túl. Vagy inkább profiton innen…

Egy úgymond ósdi, de bevált törvényt kínál a profitnövelésre Alexander Brody reklámszakember, író. A következőt: ne a pénzre, hanem a feladatra koncentráljunk.

A sikerért, a közjót szolgáló szakmai sikerért dolgozunk, és ezt a lehető legobjektívebben pénzben (is) mérjük. Bojár Gábor írása arról, mi van a profiton túl.

A profit és a siker nem szinonimák. Egy vállalkozásnak, amely sikeres szeretne lenni a befektetői, a dolgozói és a közvélemény szemében számos területen kell jól teljesítenie. Ezek közül csak egy a pénzügyi sikeresség, amelyet a profit nagyságával is mérnek. A siker azonban ennél sokkal több: hiteles stratégia, hatékony szervezet, jóhírnév és egy adag szerencse.

Sorozat arról, ami cégeket vezérel, vezetőket motivál, kívül rekedteket irigylésre késztet, és nem (csupán)pénz.

A profittermelésen túl a közjó szolgálata, de legalább a “közrossz” termelésének az elkerülése hozzátartozik a civilizált üzleti működéshez - állítja Zsolnai László egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus egyetem Gazdaságetikai Központjának igazgatója, aki szerint ha valaki azt akarja, hogy a cége hosszú távon fennmaradjon, annak le kell váltania a kíméletlen önérdekre épülő üzleti modellt.