Szórakozás

Kicsi óriások: krokodilkönnyek a színpadon, pszichológusok a backstage-ben

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2016. 09. 07. 06:55

Elképesztő hangú énekesek, profi táncosok, ártatlanul csillogó tekintetek és cuki beszólások a színpadon. A TV2 után az RTL is megcsinálta a show-t, és úgy döntött, nem elégszik meg a felnőtt kiválóságokkal, a tizennégy év alattiakra is kíváncsi. A Kicsi óriások első adása szombat este volt, a hatás nem maradt el, kollégánk kritikus hangú soraira csak úgy özönlöttek a hozzászólások. A feszültség tapintható, de vajon kinek van igaza, és mi az, amit a néző nem lát a hétvégi műsorokban?
Korábban a témában:

Egyetlen adás, egyelőre ennyi benyomásunk lehet az RTL Klub új tehetségkutató műsoráról. Aki látta az első műsort, az tudhatja, hogy a gyerekek – Kiss Ramónával, Oláh Gergővel, Tóth Verával, Kovácsovics Fruzsinával és Molnár Tibivel az élen – öt csapatra vannak osztva. A produkciókat háromtagú zsűri, Földes Eszter, Spáh Dávid és Geszti Péter értékeli.

A show nézői kiemelkedően tehetséges versenyzőket és könnyes búcsúkat láthattak a szombati adásban. Illetve zsűritagokat, akik ugyan kedvesen, de egyenesen mondták el a gyerekeknek, hogy ki megy és ki marad.

Első blikkre ez a rendszer nem különbözik túlzottan attól a struktúrától, amit egy felnőtt show-ban megszokhattunk.

Nem csoda, ha a kereskedelmi csatorna új produkciója alaposan megosztotta a 24.hu olvasóit is. Egyesek indulatos kritikát fogalmaztak meg a készítőkről, esetleg a szülőkről, mások elmondták, ők mit csinálnának másként, ha a tehetségkutató rendezői lennének, és akadtak olyanok is, akik szerint a versengés igenis kell a gyerekeknek, a jelenlegi közoktatási rendszerben egyébként is jóval több kudarc és frusztráció éri őket, mint a televíziós versenyben.

Két fogócska között egy forgatás

A készségfejlesztő (ahogy a készítők nevezik) tehetségkutató felvételeit nyárra időzítette az RTL stábja, méghozzá kifejezetten azért, hogy a gyerekeket ne iskolaidőben terheljék túl. A felkészülési időszakot és a forgatásokat úgy állították össze, mint egy klasszikus nyári tábort – nyilatkozta lapunknak Rubin Kristóf, a tehetségkutató kreatív producere.

Hosszú előkészületeket követően, nagyon körültekintően terveztük meg az egész műsort, pont azért, hogy a gyerekeket ne kihasználjuk, hanem adjunk nekik egy olyan élményt, ami tényleg egy életre szól. Ez főként a kicsik, de egyébként a műsor tartalmát illetően is fontos volt, hiszen mennyivel jobb egy olyan show-t nézni, ahol a résztvevők élvezik a szereplést és csillog a szemük a boldogságtól.

A kiválasztott gyerekek hosszú heteken keresztül, minden hétköznap reggeltől este hat óráig voltak a táborban. Gyakoroltak, közösségi programokat szerveztek nekik, játszottak és ismerkedtek. A csapatkapitányok és a pedagógusok folyamatosan foglalkoztak az énekes és táncos jelöltekkel. Az óvodás korosztálynak külön, de volt, hogy egybevont órákat tartottak a nagyokkal.

Emellett folyamatosan két pszichológus figyelt a gyerekek mentálhigiénés állapotára, és gyakran a szülőkkel is kontaktáltak. 

Nagyobb tétje egyedül a pénteki felvételeknek volt, de a gyerekek imádták ezeket a pillanatokat is, a színpadon látott könnyek pedig – főleg a második adástól kezdve – már nem a „vereségnek”, hanem a többiektől való elszakadásnak szóltak – hangsúlyozta Kristóf.

Olyan sztorik voltak a gyerekek között, hogy azt fel kellett volna venni. Sok időt töltöttek együtt és ezáltal inspirálták egymást, buliztak, tornáztak, játszottak, legjobb barátságok és szerelmek szövődtek a hetek alatt.

Stresszfaktor a minimumon

A műsor két fő dologban különbözik a felnőtteket toborzó tehetségkutatóktól – magyarázza a producer. A gyerekek csapatban mérkőztek meg egymással, ami megosztotta a felelősséget. Ezzel a műsor készítőinek az volt a szándéka, hogy csökkentsék a szorongást és a versenyhelyzetben érzett stresszt. Plusz a csapat tagjai egy közös kalapba gyűjtötték az egyéni produkciókért járó pontokat, ezáltal, ha valaki rosszabb passzban volt, az sem jelentett gondot, mert a többiek felhúzhatták az eredményt. A pontokat pedig a csapatok mindig vitték a következő adásba.

A szombati adás a válogatás vége volt, ezért láthattak a nézők egyéni kiesést és könnyes búcsút. A szervezők ugyanakkor figyeltek a kicsik lelki világára és nem hagyták őket magukra. Sőt, a kiesett gyerekek folyamatosan visszamehettek a táborba, és ott lehettek a forgatásokon.

A második adástól, azaz jövő héttől kezdve már csapatversenyekre kell számítani, majd a döntő után, az utolsó show-ban lesz egy második verseny is, ahová minden, már kiesett csapattag visszatérhet és egyénileg is megmérettetheti tehetségét.

A szülőknek kell tudatosnak lenni

Deliága Éva gyermekpszichológus szerint a tehetségkutató szerkezetileg valóban gyermekbarátnak tűnik. A fent felsorolt megoldásokkal – mint a nyári táborszerű programok, a pontrendszer és a csapatban való megmérettetés – ténylegesen lehet tompítani egy ilyen nagy méretű verseny élét. És erre szükség is volna az összes gyermekeknek szóló tehetségkutató esetében.

A gyerekek valóban szeretnek versengeni, de azért ez nem jelent feltétlenül egyet azzal, hogy ország-világ előtt szeretnék ezt megtenni. A kicsik a saját közegükön belül, egy-egy apró momentum keretében, általában önként vállaltan versenyeznek. Olyasmire gondolok, hogy a tanterem ajtajától ki ér előbb a folyosó végéig, vagy ki szerzett több piros pontot az órán. Ilyenkor azonban nem tágul ki annyira a világ, hogy a televízióban, több millió ember szeme láttára mérje össze az énekhangját egy másik tízévessel. Itt már bejön a szülő akarata, ami nem biztos, hogy feltétlenül egyezik a gyerekével.

A kicsi gyerekeknél igencsak torzító hatású lehet a felnőttek befolyása. Tízéves korig ugyanis még a szülő az abszolút kontroll személy, vagyis a gyerek neki akar megfelelni, de ami még ennél is rosszabb, az apák és az anyák gyakran saját el nem ért vágyaikat igyekeznek beteljesíteni utódaikon – folytatja dr. Duró Zsuzsa gyermekpszichológus, tehetségfejlesztési szakértő.

A szakember szerint egy komoly versenybe való nevezéskor nem csupán a tehetség a fontos, hanem a személyiség is, ennek kialakulásához pedig időre van szükség.

A gyerekek személyisége tízéves koruk körül ér el oda, hogy már van saját önértékelésük, énképük. Ekkorra már érték őket sikerek, kudarcok, tehát viszonylag reálisan meg tudják ítélni a teljesítményüket, hiszen a környezet visszacsatolt nekik. Ilyenkor lényegesen kudarcmentesebb lehet egy nagyobb megmérettetésen való részvétel.

Deliága szerint a műsor felelőssége addig a pontig terjed, hogy a kiesőket ne engedje igazi kudarcélménnyel távozni. Ám a versenyt érintő további érzelmek kezelése, a gyerek mentális egészségének rendben tartása már a szülők feladata. Emellett, ha a nevezéssel valóban a gyermek karrierjének az egyengetése volt a cél, akkor a kicsiknek az adások után sem szabad elengedni a kezét, hanem egy életen át foglalkozni kell a tehetséggondozásukkal.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Christian Lindner (L), leader of the free democratic FDP party, walks past German Chancellor Angela Merkel during a session at the Bundestag (lower house of parliament) on November 21, 2017 in Berlin. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN

Ezért a kudarcért megfizethet Merkel

Kommentek

Mickey Rooney as the notorious 1930s gangster, Baby Face Nelson, starring in the film of the same name, poses with Leo Gordon as villainous bank robber, John Dillinger, in front of an original newspaper headline. (Photo by George Rinhart/Corbis via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.