A 68 éves Kern András mozgalmas napját kísérte végig a Story Extra stábja, és a felvétel során a Kossuth-díjas művész depressziója is szóba került, ami szerinte egyáltalán nem gyógyítható, a humorral pedig semmi összefüggést nem lát.
“Este én folyton játszom. Most olyan helyzetben vagyok éppen, hogy délelőtt nem próbálok, ettől éjszaka nem tudok aludni. Akkor nappal alszom. Ettől egy kicsit depressziós vagyok, akkor éjszakára, estére fölhúzom magam és rendbe jövök. Ezt ne nagyon lehet kezelni, az a tapasztalatom. A depresszió az jön, elmúlik, azt csinál, amit akar. Nem akaratlagos pályákon megy. Nem lehet azt mondani, hogy na, most én humorizálok egy kicsit és attól jobb kedvem lesz. Ez nem így van. Egyébként is a humornak és a jó kedvnek nem sok köze van egymáshoz. Azt figyeltem meg.
Az embernek lehet nagyon jó kedve, akkor is ha néz egy sötét tragédiát, és mondjuk magára ismer benne, mint színházi néző és azt mondja, Ó, ez a Hamlet ez érdekel engem, mert ennek a problémái hasonlítanak az enyémre. Akkor az pont földobhatja és jó kedvűvé teheti az embert. Minthogyha éppen röhögcsél valamin. A humor az csak egyik fajtája a kifejezés módnak. Tulajdonképpen az eredeti értelmében nem is azt jelenti, hogy nevettetni, hanem hogy nem száraznak lenni, hanem, hogy igazinak, élőnek, nedvesnek” – fejtegette a színész, akinek lelki nehézségeiből kolléganője Hernádi Judit nem sokat vett észre az évek során.
“Nagyon-nagyon vicces tud lenni. Szóval annyira vicces, hogy az fergeteges. Ez csak olyanoknak adatik meg, akik hosszan együtt vannak vele, aki például elmegy vele mondjuk, fellépni vidékre, vagy elmegy vele hosszan, mondjuk, egy turnéra, ahol több napot is együtt lehet tölteni. Akkor elképesztő dolgokat tud elővezetni. Nagyon nagyszerű történetek vannak vele” – mesélte a színésznő, de Stohl András is hasonlóan vélekedik kollégájáról.
“Ő ugyanolyan a magánéletben, mint amilyen a színpadon. Nagyon jó humorú, rendkívül gyorsan vág az esze. Nagyon nyitott a hülyeségekre. Ráadásul szerintem ő egy örök gyerek.”
Kern András a riportban azt is elárulta, sokkal kevesebben ismerik meg manapság,mióta nincsenek tévéjátékok; és kedvenc helyén, a Lukács fürdőben is alig mennek oda hozzá az emberek.
“Senki nem ismerek, engem sem ismer senki, azt hiszem. És úgy talán valaki azt mondja… Szevasz! Te még élsz? Ez a helyzet most” – mondta a művész, aki hamarosan a 40. házassági évfordulójára készül. Ennek ellenére szerinte az álompár fogalom nem is létezik.
“Sokat kell veszekedni, azt hiszem. Nem kell nagyon álompárnak lenni… Ha valaki nem álompár, hanem csak jól van a feleségével, sokat veszekszenek, normálisan élnek, ezt csinálják, azt csinálják, amazt csinálják, és nem mondják, hogy jaj, istenem mennyire szeretjük egymást. Az úgy egyszerűbb.”
