Szórakozás

Végre kiderült, miért imádjuk annyira a régi könyvek illatát

Olvasas(960x640).jpg (Array)
Olvasas(960x640).jpg (Array)

Ha mi magunk nem is nyomjuk egyből az orrunkat minden kinyitott könyvbe, biztosan ismerünk olyanokat, akik a verseket, regényeket nem csak olvasni, hanem szagolni is imádják. A miértekre azonban nem volt magyarázat. Ez idáig.

A Sci Show csapata utánajárt a kérdésnek.

A könyvek ugyebár borítóból, papírból és tintából állnak, ezek az alkotóelemek pedig kémiai vegyületekből épülnek fel. Idővel, a környezeti hatásokra válaszul, mint a nedvesség, a hő és fény, ezek a vegyületek bomlásnak indulnak. Amikor ez megtörténik, illékony szerves vegyületek (angolul VOC, Volatile Organic Compound) szabadulnak fel a papírlapok közül. 

Attól függően, hogy ki készítette a papírt és kötötte be a könyvet, ezek a felszabaduló vegyületek különbözőek lehetnek. Íme néhány példa, melyeket talán megtalálhatsz kedvenc irodalmi művedben.

Benzaldehid: A természetben ez a vegyület megtalálható a mandulában, ezért könnyen megeshet, hogy ennek a csonthéjasnak az illatára emlékeztet valamelyik kötet.

Vanillin: ez a vegyület biztosítja a vanília illatát és ízét. Szóval nem véletlen, ha kiérződik egyes olvasmányokból.

Az etil-benzol nemcsak a könyvekben, hanem a festékekben, műanyagokban és tintákban is megtalálható. Kissé édeskés az illata.

A 2-etil-hexanol olyan alkohol, amit ízekhez, illatokhoz és oldószerekhez használnak. Finom, virágos aromája van.

Hidrogén-peroxid: Főként az új könyvek vegyülete, mivel segít fehéríteni a papírt. Ropogós, friss illatot biztosít a nyomdából érkezett kiadványoknak.

Ha akarja, nézze meg ezt az angol nyelvű videót is.

A tudósok a fent felsorolt vegyületeket vizsgálva derítik ki, hogy egy könyv milyen öreg, illetve, hogy átesett-e valaha víz vagy tűzkáron. Mindezzel azért fontos tisztában lenni, mert ezen információk birtokában hatékonyabban meg lehet óvni a könyveket a jövő generációjának.

(via HelloGiggels)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik