A Szegedi Vadasparkban – a magyarországi állatkertek közül egyedüliként – valamennyi dél-amerikai teveféle megtalálható, a vad vikunya és guanakó éppúgy, mint a háziasított láma és alpaka. Sokáig úgy vélték, hogy az alpaka és a láma egyaránt a guanakótól származik, ma már bebizonyosodott, hogy az alpaka őse a vikunya.
Az előző év végén a vikunyacsapat bővült egy újszülöttel, most az háziasított alpakáknál látta meg a napvilágot egy csikó. Az életre való, sötét színű csikó a Patrik nevet kapta, amely – ahogy ez egy tevefélénél megszokott – a születése után pár órával már magabiztosan követte anyját.
Az alpakát ötezer éve háziasították, az 55-65 kilogrammos testtömegű állatok vérében magas a vörösvérsejtek száma, így alkalmazkodnak a ritka magashegyi levegőhöz.
Dél-Amerikában az állat húsát, bőrét és tejét is hasznosítják, de egyre kedveltebb háziállattá válik Észak-Amerikában és Európában, nemcsak értékes szőre, hanem viszonylag egyszerű tartása miatt is. Ehhez hozzájárul, hogy közeli rokonánál, a lámánál kisebb és kevésbé agresszív, sőt, némelyik kifejezetten barátságossá válhat gondozójával.
A tevefélék után következzék egy ősi emlős, a déli háromöves tatu, a matakó kicsinye. A tatuk a vendégízületesek közé tartoznak, vagyis a lajhárok és a hangyászok rokonai. A 2011-ben érkezett páncélos emlősök első szaporulatát már nagyon várták, a szakmai szempontokon túl azért, mert kíváncsiak voltank a szakemberek arra, hogy nézhet ki egy újszülött kistatu. Február végén ez a vágyuk is teljesült, egy apró, rózsaszín labdát fedeztek fel az őt gondosan vigyázó anyja mellett. A kistatu rendkívül gyorsan nőtt, vagyis napról napra egyre nagyobb labdát jegyezhetett fel a gondozója. A matakó ugyanis az a tatuféle, amely tökéletesen össze tud gömbölyödni, rést sem hagyva a ragadozóknak, vagy éppen a gondozójának, aki a nemét szeretné megtudni. Így csak gyanítani tudjuk, hogy hím lehet, a tüzetes vizsgálat lehetőségére még várnunk kell.
