Szórakozás

Kevesebb méreg van a magyarokban

Az aktív illetve a passzív dohányzás az egyik legsúlyosabb kockázati tényező az emberi szervezetből kimutatható káros kémiai anyagok szempontjából, az alapozó arcfestékek gyakori használata pedig a higany koncentrációjának növekedéséhez vezethet.

Megszokott, hogy az embert érő külső környezeti hatásokat a levegőből, vízből, talajból vett minták alapján értékelik. A különböző káros anyagok azonban a szervezetben is felhalmozódhatnak, de ezek kutatására korábban kevesebb figyelmet fordítottak. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) ezért kapcsolódott be az EU ún. humán biomonitoring (HBM) programjába. A HBM vizsgálatok során a vérből, vizeletből, nyálból vagy akár a hajból vesznek mintákat, és meghatározzák a szervezetbe jutott kémiai anyagok illetve lebomlási termékeik mennyiségét. Az eredmények alapján elemzik, hogy a kémiai hatások milyen kockázatot jelenthetnek az egészségre. A folyamat segíthet eldönteni, hogy az emberi szervezetet érő környezeti hatások szintje még elfogadható-e vagy beavatkozásra van szükség.

A most lezárult kutatás során 17 európai országban végeztek összehangolt kutatást azonos módszerekkel és azonos forgatókönyv alapján. Ez biztosította, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek. A vizsgálatsorozat eredményét a közelmúltban tették közzé.

Közel kétezer 6-11 éves korú gyermektől és édesanyjuktól vettek haj- és vizeletmintát, vagyis összesen négyezer főtől. A levegőből, a vízből, az élelmiszerekből és fogyasztási cikkekből, illetve az életmódból származó veszélyes kémiai anyagok szintje nagy különbséget mutatott attól függően, hogy a vizsgált emberek hol élnek Európában.

Érdekli a folytatás? Kattintson ide!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik