A sebesült állatért a Vadaspark állatorvosa és egy gondozónője ment ki, hogy befogja. Ez altatással sikerült is, így a mentett borz végül a Vadasparkba került.
Szerencsére a sebei nem voltak súlyosak, egy hét alatt, hamar felépült. Így az állatkert szakemberei szabadon is engedhették a megtermett menyétféle ragadozót egy szeged környéki területen. Az állat hamar magára talált, és ott is hagyta a megmentőit.
A borz kevésbé ismert ragadozója hazánknak, pedig nem ritka, sőt, gyakorisága okán vadászható vad. Azért találkozunk vele ritkán a természetben, mert éjszakai állat, és bár nem a halk, nesztelen mozgásáról ismert, elég félénk ahhoz, hogy messzire elkerülje az embert. Régen magányos állatoknak vélték őket, az újabb kutatások kiderítették, hogy családi közösségekben érzik jól magukat. A borz klánok hatalmas kiterjedésű, mély, gyakran többszáz éves üregrendszerekben laknak. Mindenevők, húst éppúgy esznek, mint gyümölcsöt, sőt, előszeretettel dézsmálják meg a veteményest.
